0

Az Eger–Putnok-vasútvonal a MÁV 87-es számú vonala. Magyarország egyik legromantikusabb hegyvidéki vasútja, alagutakkal, völgyhidakkal, szűk, kis íves szerpentinekkel. Teljes hossza 68 km. Egyvágányú, Eger-Felnémet vasútállomásig villamosított.

A vasútvonalon Szilvásvárad és Putnok között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.

A Bükk-vidék nyugati részén haladó vasútvonal építését 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos. A vonalat 1908. november 12-én adták át a forgalomnak és évtizedeken keresztül mint önálló Helyiérdekű vasút működött. Építésekor az egri vár egy részét el kellett bontani.

A vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasút hálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskeny nyomtávú vasutak adták.

A Bélapátfalvi Cementgyár kiszolgálására iparvágányt építettek.

1947-49 között felújították a pályát, hogy lehetővé tegyék nagyobb tömegű tehervonatok közlekedését. Az addigi, HÉV-szabványú "i" síneket (23,6 kg/m) 24 méter hosszú "c" rendszerűekre (34,5 kg/m) cserélték valamint lágyvasbetétes "B" jelű betonaljakat építettek be. Ezt a vonal mentén található szénbányák és az ország újjáépítésében kiemelt szerepet kapott Bélapátfalvi cementgyár szállítási igényeinek növekedése indokolta.

Leépítés

1967-ben a Szalajka-völgyi turistaforgalomra átalakított kisvasutat és az akkor még Felnémetnél kapcsolódó felsőtárkányi erdei vasutat kivéve megszűntek a vonal környékén a keskenynyomtávú vasutak.


A vasútvonal levágott mikófalvi kanyarja egy 1929-es turistatérképen.

1982-ben új, rövidebb nyomvonalra helyezték át a vonalat Bélapátfalva és Mónosbél között. Az átépítéssel megszűnt Mikófalva vasúti kapcsolata.

A rendszerváltást követően bezárták a régió két legjelentősebb üzemét a királdi szénbányát és a bélapátfalvai cementgyárat. Ez a vasút forgalmára is kihatott, a teherforgalom a korábbi töredékére csökkent. A vonalon jelenleg egy iparvágány üzemel, a villamosított Eger-Felnémet állomástól az OMYA kőbányájába naponta többször is megy kiszolgálómenet. Szórványosan Bélapátfalvának és Szilvásváradnak is van teherforgalma, főleg faárut adnak föl.

1994-ben megszűntek a közvetlen Eger-Putnok járatok. Ezután Szilvásváradon át kellett szállni a csatlakozó személyvonatra.

2006 júniusában tervek születtek 28 vasúti mellékvonal bezárásáról, melyben a Szilvásvárad-Putnok szakasz is benne volt. Ez nem valósult meg - a tervezett 28-ból 14 vonal forgalma szűnt meg - de egy évvel később új tervek születtek 38 mellékvonal bezárásáról. A 38-as lista idővel 12 vonalra rövidült (amiben a Szilvásvárad-Putnok szakasz szintén benne volt), amelyeket 2008. március 1-jei majd május 31-ei dátummal terveztek bezárni. Ez a vonalbezárás sem valósult meg. 2008. május 27-étől viszont 10 km/h-s lassújelet vezettek be 8 km hosszan Kiskapud és Putnok között, amellyel a vonatok menetideje jelentősen hosszabbodott, a csatlakozások elvesztek. 2008. szeptember 27-étől megszüntették a sebességkorlátozást Kiskapud és Putnok között, így visszaállt a régi menetrend és a menetidő, és ismét voltak csatlakozások.

2009. december 12-én a vonal felső, Szilvásvárad-Putnok szakaszán megszűnt a személyforgalom. A pálya 2010 júniusában földcsuszamlásban megrongálódott, emiatt a mai napig járhatatlan. A vonal helyreállítására és a személyforgalom újraindítására ígéretet tett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A személyszállítás a 2010/2011-es tanév kezdetére a korábbi ígéretek ellenére nem indult el. 2010 szeptemberében ugyan elkezdték a pálya helyreállítását azonban egy újabb földcsuszamlás után felhagytak vele, mivel túl költséges lett volna a mozgó töltés stabilizálása.

borítókép: Szinok Gábor

forrás: wikipedia.org

Megjegyzés küldése

 
Top