A matyó hímzés legjellegzetesebb motívuma a "matyó rózsa", melynek számtalan formája ismert.
A mezőkövesdi matyó népviselet népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy rendkívül elegáns, kiemeli a test szépségét. Egészen egyedi a csavarintós kendő, amelyen hatalmas pompon-szerű díszek emelik egyenesre a fejtartást. A férfiak fehér ingjének dísze a rendkívül bő ujj, melyet széles hímzéssel és horgolt csipkével gazdagítanak.
A mezőkövesdiek nem csak a ruhát díszítették, hanem a bútorokat is. A kelengyét festett matyó ládában tartották, ilyen "tulipános láda" nélkül nem adták férjhez a leányt.
A matyó örökség 2012-túl az UNESCO szellemi világörökségek listáján szerepel.
Mezőkövesd közel 17 ezer lakosával a Bükkalja és az Alföld találkozásánál fekvő település, amelyről az első írásos emlékek a XIII. században keletkeztek. Mátyás király 1464-ben pecsétet és városi rangot adományozott a településnek. Mezőkövesd arculatában, szerkezetében és építészetében a mezőgazdasági, a fejlett ipari, valamint a kulturális-turisztikai jegyek egyaránt megtalálhatóak.
borítókép: Pandora Zsóry Apartmanok
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: www.egertersege.hu
Megjegyzés küldése