Az ok nem az időjárásban, nem is a globális felmelegedésben keresendő: a felelős egy apró lepke, az alig fél-egy centiméter szárnyfesztávolságú vadgesztenyelevél-aknázómolyt (Cameraria ohridella).
Az apró lényt 1986-ban fedezték fel Macedóniában, az Ohridi-tó mentén (innen a neve), de a kutatási eredmények szerint minden bizonnyal Észak-Amerikából, vélhetően mezőgazdasági terményekkel került Európába.
Azóta megállíthatatlanul terjed a kontinensen, s rövid idő alatt lényegében az egész Kárpát-medencét meghódította.
A lepke piciny hernyója a vadgesztenye leveleiben fejlődik, a levél fotoszintetizáló „húsával” táplálkozik. A kártétel elképesztő mértékű lehet, a megtámadott fák nyár közepére gyakorlatilag teljesen elveszíthetik a lombjukat, július-augusztusban késő őszre emlékeztető képet mutathatnak.
A lombjukat vesztett fák utóbb újra kihajtanak – és éppen emiatt borulnak másodszor is virágba. Ez az őszi másodvirágzás – és nemkülönben a kétszeres levélnevelés – rendkívüli mértékben igénybe veszi a fákat, ami az utolsó cseppig kizsigereli a tartalékaikat.
A legyengült növények emiatt fokozottan ki vannak téve egyéb kártevőknek és fertőzéseknek, arról nem szólva, hogy még a korábbinál is tehetetlenebbek a lehullott levelekben áttelelő aknázómolyok következő tavaszi támadásával szemben.
Fotó: Komka Péter / MTI
Megjegyzés küldése