1323-ban az egri káptalan birtoka volt, ekkor Egyházastárkány néven szerepelt. 1329-ben Egyházastárkány és Altárkány, 1358-ban Egyházastárkány és Kápolnástárkány, másként Altárkány, a káptalan birtokai voltak.
1380–1481 közötti oklevelekben, hol Egyházas-Tárkány, hol Törpeszeg, hol Mező-Tárkány vagy Közép-Tárkány néven fordult elő.
1423-ban Mező-Tárkány néven országos vásártartásra kapott jogot a királytól, ekkorra városi jelleget nyert. A helység többi részeiben a köznemesek, a Tárkányi Bodó család voltak a földesurak.
1493-ban az egri püspökség számadásai szerint Alsótárkány Borsod vármegyéhez tartozott. Az egri püspökség 1494 évi számadáskönyvei szerint szintén az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott, az 1546 évi adóösszeírás szerint pedig az egri püspökség birtoka volt, 5 portával. Eger 1552. évi ostroma során a felvonuló török hadak Mezőtárkányt is elpusztították. 1552-ben csupán 1 portát írtak itt össze, s megjegyzi az összeírás, hogy e helységtől az adó második részlete már nem volt behajtható. A 17-18. század fordulóján többször is elnéptelenedett, majd ismét betelepült: 1635-ben fél, 1647-ben 1 1/4, 1675-ben 1 1/4 portája volt ugyanekkor egy malmot is felvettek az összeírásba. 1686-ban itt 1 1/4 porát vettek fel. 1693-ban az egri káptalan birtokában találjuk.
A napóleoni háborúk idején a vármegye nemesi felkelő lovasságának egyik állomáshelye volt. A község mindvégig az egri káptalan tulajdona maradt, de a 20. században a gróf Milványi Cseszneky család is birtokot vásárolt Mezőtárkányban.
1910-ben 2980 lakosából 2977 magyar volt. Ebből 2916 római katolikus, 52 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.
A második világháborút követően került sor a település villamosítására, s a termelőszövetkezet megszervezésére.
Laskó
Mezőtárkány határában feküdt egykor Laskó (Lakso) falu is, a hasonló nevű patak partján, melyet Széchenyi Tamás vajda, később országbíró, 1350-ben Bék nemzetségbeli Szentdomonkosi Varju Miklósnak adományozott, hű szolgálataiért.
1484-ben, már csak puszta; ekkor az egri káptalan birtokában volt.
Látnivalók
Műemlék jellegű épülete a római katolikus templom és a plébániaház. Védőszentje Olajbafőtt János evangélista. A templomban lévő 1776-ban készült főoltárkép és a XVIII. század végéből származó mellékoltárkép Kracker János Lukács egri festő alkotása.
Az 1776-ban készült, copf stílusú szószék Steinhauser Antal műve, a keresztelőmedencét 1815-ben Giovanni Adami és Mózer József készítette. A templom szépítésére 1996-ban is sor került: Kriston Endre kőfaragó mester irányításával felújították a kripta lépcsősorait; az oltár vörösmárvány misekönyvtartót, ambőt kapott.
A két világháború áldozatainak száma 133 fő, emléktábla őrzi nevüket.
Elhelyezkedés
Mezőtárkány az M3-as autópálya füzesabonyi lehajtójától mindössze 6 km-re található. A Debrecen–Füzesabony-vasútvonalnak megállója található itt.
Forrás: wikipedia.org
1380–1481 közötti oklevelekben, hol Egyházas-Tárkány, hol Törpeszeg, hol Mező-Tárkány vagy Közép-Tárkány néven fordult elő.
1423-ban Mező-Tárkány néven országos vásártartásra kapott jogot a királytól, ekkorra városi jelleget nyert. A helység többi részeiben a köznemesek, a Tárkányi Bodó család voltak a földesurak.
1493-ban az egri püspökség számadásai szerint Alsótárkány Borsod vármegyéhez tartozott. Az egri püspökség 1494 évi számadáskönyvei szerint szintén az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott, az 1546 évi adóösszeírás szerint pedig az egri püspökség birtoka volt, 5 portával. Eger 1552. évi ostroma során a felvonuló török hadak Mezőtárkányt is elpusztították. 1552-ben csupán 1 portát írtak itt össze, s megjegyzi az összeírás, hogy e helységtől az adó második részlete már nem volt behajtható. A 17-18. század fordulóján többször is elnéptelenedett, majd ismét betelepült: 1635-ben fél, 1647-ben 1 1/4, 1675-ben 1 1/4 portája volt ugyanekkor egy malmot is felvettek az összeírásba. 1686-ban itt 1 1/4 porát vettek fel. 1693-ban az egri káptalan birtokában találjuk.
A napóleoni háborúk idején a vármegye nemesi felkelő lovasságának egyik állomáshelye volt. A község mindvégig az egri káptalan tulajdona maradt, de a 20. században a gróf Milványi Cseszneky család is birtokot vásárolt Mezőtárkányban.
1910-ben 2980 lakosából 2977 magyar volt. Ebből 2916 római katolikus, 52 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.
A második világháborút követően került sor a település villamosítására, s a termelőszövetkezet megszervezésére.
Laskó
Mezőtárkány határában feküdt egykor Laskó (Lakso) falu is, a hasonló nevű patak partján, melyet Széchenyi Tamás vajda, később országbíró, 1350-ben Bék nemzetségbeli Szentdomonkosi Varju Miklósnak adományozott, hű szolgálataiért.
1484-ben, már csak puszta; ekkor az egri káptalan birtokában volt.
Látnivalók
- Római katolikus temploma - 1773-ban épült.
Fotó: muemlekem.hu
Az 1776-ban készült, copf stílusú szószék Steinhauser Antal műve, a keresztelőmedencét 1815-ben Giovanni Adami és Mózer József készítette. A templom szépítésére 1996-ban is sor került: Kriston Endre kőfaragó mester irányításával felújították a kripta lépcsősorait; az oltár vörösmárvány misekönyvtartót, ambőt kapott.
A két világháború áldozatainak száma 133 fő, emléktábla őrzi nevüket.
Elhelyezkedés
Mezőtárkány az M3-as autópálya füzesabonyi lehajtójától mindössze 6 km-re található. A Debrecen–Füzesabony-vasútvonalnak megállója található itt.
Forrás: wikipedia.org
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.