0
A püspökség székhelyén, az egri várban épült a püspökség déli székesegyháza. Istvánffy szerint Szent István építtette a templomot s maga is ott ült az egri vár felett, a mai Tetemvár nevű halmon, a melyet azóta Király-székének neveznek.

Jelenlétével buzdította a királyi pompával épülő várnak és Szent János egyházának munkásait. Istvánffy elbeszélését Tinódi históriás énekeire és ez énekeknek Sambucustól kiadott latin fordítására alapította és forrásait még meg is toldotta.

 A Király-székének tetszetős magyarázata ejtette Istvánffyt tévedésbe, mert a történelmi kutatások s a középkori építészet története egyenesen az ellenkezőről tanúskodnak.

illusztráció: Pazirik Informatikai Kft

A krónikák és legendák Eger egyházáról mélyen hallgatnak, hihetetlen tehát, hogy az egri várat és egyházat Szent István építtette volna. Szent István korában a monumentális egyházak az ó-keresztény bazilika-ízlésben, kőből épültek, a kisebbek pedig faanyagból. Valószínűleg az egri egyház is eleinte fából épült, ideiglenes székesegyház volt, csak későbbi királyaink emelhettek itt állandó, fényesebb székesegyházat.

A krónikások szerint Imre király az egri székesegyházban temetkezik, sőt a váradi krónika adata szerint Imre fiát, a hathónapos III. Lászlót is itt temették el. De a váradi krónika emez adatának a többi hiteles források ellent mondanak. Imre egri temetkezése arra mutat, hogy Egerrel bensőbb összeköttetésben állt, az egri egyháznak donátora vagy székesegyház építésének előmozdítója volt.

Forrás: mek.oszk.hu

Megjegyzés küldése

 
Top