0

Egy átfogó kutatási projekt konklúziója szerint Európában az 1750 óta ültetett fák többnyire inkább növelték sem mint csökkentették a globális felmelegedést. Az ok a nem megfelelő fafajok telepítésében, és a helytelen erdőgazdálkodásban keresendő.

Nem csak azon múlik, mekkora területet borít erdő

Egy friss tanulmány szerint az 1750-es évek óta ültetett fák növelték a globális felmelegedést, mert a széleslevelű fajokat többnyire tűlevelűekre - például fenyőre - cserélték. A tűlevelű fák jóval sötétebbek, ezért több hőt nyelnek el, mint például a tölgy, vagy nyírfa. Európa zöld lombozata 1750 és 1850 között drámai mértékben összezsugorodott, ebben az időszakban a természetes erdőterület 190.000 km2 - re csökkent.

Ködben úszó fenyőerdő Észtországban,FORRÁS: AFP/FOCUS DATABASE

A 18. század második felétől kibontakozó ipari forradalom, valamint a hajóépítés faigénye miatt

jelentősen csökkent az őshonos fajokból álló erdők területe.

Ironikus módon a fosszilis fűtő és üzemanyagoknak, különösen a szénnek a 19. század elejétől rohamosan növekvő felhasználása jelentősen visszavetette a faanyaag iránti keresletet, így Európa erdőterülete 1850-től napjainkig 386.000 km2 - re növekedett.

A 19. század elejétől - az ipari forradalom, illetve a gőzgépek elterjedésének hatására- megnőtt a fosszilis fűtőanyagok, a szén iránti keresletFORRÁS: PICASA

Az erdők jelenleg 10 %-kal több nagyobb területet fednek le, mint közvetlenül az ipari forradalom előtti időkben.

Megdöbbentő eredménnyel járt a modellvizsgálat

A régmúltban a fák még vadon nőttek, de

a modern világban az európai faállomány 85%-a már emberi telepítés eredménye.

Az elmúlt 150 évben elsősorban a gyorsabban növekvő és kereskedelmi szempontból értékesebb fafajokat, például skót fenyőt, vagy norvég lucfenyőt telepítettek számos területen. Az, hogy a széleslevelű fajok helyett nagy területen tűlevelűeket ültettek, jelentős hatást gyakorolt többek között az albedóra, azaz az erdők fényvisszaverő képességére, és megváltoztatta az evapotranspirációt is.


borítókép, FORRÁS: BAKÓ GÁBOR

bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: ORIGO.HU

Megjegyzés küldése

 
Top