A Nova Civitas Carolina, az Eszterházy püspökről elnevezett Károlyváros felé vezető utca jelenlegi nevét Bródy Sándor íróról kapta, aki a 8. számú házban született 1863-ban. Korábban azonban több elnevezése is volt.
Az utcában, de már a városfalon kívül működő Réce kocsmáról nyerte a Réce köz nevet. Breznay Imre szerint a régi térképek Rétze utcának is jelölték. Az utcában működő Kacsa-kocsma (csúfnevén „Köhögő”) miatt Kacsa-köz, illetve Kacsapart néven is emlegették, bár Breznay megjegyzi, hogy a Kacsapart a mai Bródy Sándor utcától délebbre terült el.
Eger egyik legfestőibb része volt a Kacsapart, kicsit a budai Tabánra hasonlíthatott. A pincékkel, borházakkal teleszórt, zegzugos domboldal kacskaringós utcáival és kiskocsmáival az egri művészek kedvelt városrésze lehetett.
Ma is látható még egy Kacsapart-utcatábla az egykori 14. számú épületen, Miller József kőfaragó lakóházának déli falán. A Dr. Nagy János utca keleti folytatásába eső Kacsapartot már lezárták, a házakat lebontották, illetve modern épületekkel beépítették.
Látnivalók
BRÓDY SÁNDOR U. 1. sz.
Carlone-ház
A Bródy Sándor utca és a Széchenyi utca sarkán álló ház építtetője 1725 körül Giovanni Battista Carlone volt. A ház egyik figyelemreméltó dísze a Széchenyi utcai homlokzaton látható rokokó Mária-szobor, amelyet Steinhauser Antal egri szobrásznak tulajdonítanak. Losonczy Mátyás káptalani levéltáros 1795 és 1834 között felújíttatta a házat, ekkor készültek a homlokzat neogótikus díszei.
Az Erdődy Gábor püspöksége idején a városba kerülő itáliai származású építész, Carlone nevéhez számos egri építkezés kapcsolódik. Ő tervezte az irgalmasok kórházát, a régi Dobó téri hidat, de részt vett a Szent Mihály-székesegyház átépítésében, a jezsuita (ma ciszter) templom és a püspöki palota kialakításában is. Városi szenátor volt, mikor 1747-ben meghalt. A serviták altemplomába temették el.
BRÓDY SÁNDOR U. 3. sz.
Szantofer Étterem
A Szanthoffer-család tulajdonában már az 1930-as években működött a vendéglő, amely az államosítás után Jóbarát Kisvendéglő néven igen népszerű volt a városba látogató turisták, diákok és más helybeliek körében.
BRÓDY SÁNDOR U. 4. sz.
Fazola-ház
A Bródy Sándor utca és a Városfal utca sarkán álló barokk stílusú lakóház a 18. század második felében a Fazola-család tulajdonában volt. A városban több helyen (pl. a Városháza épületében) megtekinthetjük Fazola Henrik és öccse, Lénárd kovácsoltvas-munkáit. A házban működött 1911 és 1949 között az Egri Nyomda Rt., majd az államosítás után az Egri Nyomda.
BRÓDY SÁNDOR U. 6. sz.
Jetléry-Péchy-ház
A ház telkét Jetléry József püspöki számtartó szerezte meg 1760-ban Barkóczy Ferenctől. A copf stílusban épült ház számtalan tulajdonosa közül említsük meg Péchy András jogtanárt, a Foglár-féle jogi iskola professzorát, aki 1782-ben vásárolta meg.
BRÓDY SÁNDOR U. 8. sz.
Kracker-ház
1768-ban Kracker János Lukács festőművész vásárolta meg, majd veje, a szintén festő Zach József lakott benne. Közös alkotásuk a Líceum épületében a Főegyházmegyei Könyvtár barokk könyvtártermének mennyezeti freskója. A háznak a 19. század első felében is művészember volt a gazdája, Marco Casagrande velencei szobrászművész műterme volt itt, aki az egri főszékesegyház és az andornaktályai Mocsáry-kastély szobordíszeit alkotta. Fiatal éveiben itt lakott Joó János pedagógus, lapszerkesztő és nyomdaigazgató is.
A házban lakott 1799 és 1810 között Sztáray Mihályné Eszterházy Eleonóra, Eszterházy Károly püspök unokahúga. A szépségéről híres özvegy grófné szívesen látta vendégül a város szellemi életének a legjobbjait, pl. Tittel Pál csillagász is bejáratos volt a házba.
1863-ban itt lakott a Bródy-család, mikor Sándor fiuk megszületett.
Forrás, Irodalom
Bródy Sándor (Szócikk a Wikipédiából)
Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története (1893-1949). Eger, 1986
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
Bottlik Mihály [et al.]: Eger. Bp., 1973
Breznay Imre: Az egri utcák neve = Eger a XIX. században. Eger, 1995
Gerő László: Eger. Bp., 1954
Heves megye műemlékjegyzéke
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Lőkös István: Mikor született Bródy Sándor? = Archivum: A Heves Megyei Levéltár Közleményei 3. sz. Eger, 1974
Műemlékem.hu
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Pécsi István: Ódon házak, hajdanvolt egriek. Bp., 1986
Vargha Domokosné – Kanyó Sándor: … csillagkoronák éjféli barátja: Tittel Pál élete és működése. Bp., 1988
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Wellner István: Eger. Bp., 1987
Megjegyzés küldése