A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. A nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár volt, amelyen tíz-tizenötezer tonna termett. Ma száz hektár körüli területen 600-800 tonna málna terem.
Sicz György kertészmérnök Békéscsabán az M1-nek elmondta: a málna esetében elsősorban a talajigényét kell kiemelni, a málna szereti a semleges vagy savanyú kémhatású talajokat. Ami a klimatikus igényét illeti, szereti a hűvösebb klímát és a páradús levegőt, így nem az Alföld tipikus növénye – tette hozzá.
Az Alföldön az elhagyott, régi folyómedrek területén található ilyen lehetőség, különösen akkor, ha élő vagy pangó víz is van a környéken – mondta.
A málna a hegy lábától felfelé, néhány száz méterig érzi jól magát, egyébként erdei aljnövény. Ez a termesztési oldalról nagy akadály, így Békéscsabán és környékén csak néhány helyen lehet jó minőségű málnát termeszteni, amivel érdemes foglalkozni – fűzte hozzá.
forrás: M1
Megjegyzés küldése