Méltó helyet kapott a Nemzeti Múzeum József nádor termében a „családi ezüstként” is emlegetett késői római kincslelet, a Seuso-kincs. A kincs országhatáron is átívelő ismertségét nemcsak kiemelkedő művészi minőségének, hanem kalandos, szinte krimibe illő történetének is köszönheti.
A Seuso-kincs címmel megnyílt tárlaton szerdától a késő római kincslelet mind a 14 jelenleg ismert darabját, valamint az egykor azokat rejtő rézüstöt is megtekinthetik az érdeklődők.
A lelet a késő római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete, amely szerdától végleges őrzési helyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható – közölte a kiállítás megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Fekete Péter.
Kalandos utat járt be a ritka lelet
A kincs ismertségét nemcsak kiemelkedő művészi minőségének, hanem kalandos, szinte krimibe illő történetének is köszönheti. A leletet a hetvenes években a Balaton közelében, Kőszárhegy környékén találták meg, majd nyoma veszett, és rövidesen a nemzetközi műtárgypiacon bukkant fel, ahol egy angol befektetőcsoport vásárolta meg – idézte fel a kincs kalandos útját az államtitkár.
Hozzátette, a magyar államnak végül 2014-ben és 2017-ben sikerült megállapodnia a brit birtokosokkal, a Seuso-kincs így kompenzációs díj fejében, két részletben visszakerülhetett Magyarországra.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: ez a gyűjtemény Párizsban, Londonban vagy New Yorkban is a legféltettebb kincsek közé tartozna. A nemzeti múzeum kiállítása azonban nem egyszerűen bemutatja, hanem értelmezi, kontextusba is helyezi ezeket a tárgyakat – hangsúlyozta.
Varga Benedek felidézte, hogy a tárlatot 2017 októbere és 2018 áprilisa között hat városban több mint 140 ezren láthatták.
A Seuso-kincs darabjai (MTI-fotó: Balogh Zoltán)
Seuso Pannóniában, Polgárdi közelében élő magas rangú római tiszt vagy gazdag római polgár volt a 4. század végén, az 5. század legelején, aki valószínűleg elrejtette ezeket a kincseket, minden bizonnyal egy akkoriban már gyakori barbár betörés elől. Az ezüstkészlet a maga korában 2040 solidust érhetett. Ez azért is meghökkentő, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni.
Egy letűnt világot idéz meg a Seuso-kincs
Dági Marianna és Mráv Zsolt kurátorok a megnyitót követő tárlatvezetésen emlékeztettek arra, hogy a késő császárkor római elitje már fokozottan elkülönült a köznéptől mind vagyonát, mind műveltségét tekintve, a patríciusok lakomáinak résztvevői így pontosan értették a tálakon, kancsókon feltűnő mitológiai jeleneteket. A Seuso-kincs darabjain is megjelenik többek között Akhilleusz, Hippolütosz és Phaedra, Meleagrosz vagy Dionüszosz is.
A kurátorok kiemelték a lelet tárgyainak lenyűgöző méreteit: a legismertebb Seuso-tál például 70 centiméter átmérőjű és mintegy 9 kilogrammos, az Akhilleusz-tál még nagyobb: 72 centiméteres átmérőjű, és csaknem 12 kilogramm. A tizennégy ezüsttárgy össztömege megközelíti a 70 kilogrammot.
A Seuso-tálon nemcsak az egykor tulajdonos – Seuso – neve tűnik fel, hanem a Balaton latin megnevezése, a Pelso is egy korabeli vadászjelenet ábrázolásában – ismertették a kurátorok.
A kiállítás néhány hónapig várja látogatóit a József nádor teremben, majd a Seuso-kincs november végén más késő római tárgyakkal kiegészülve átkerül a Nemzeti Múzeum állandó kiállításának termeibe.
Dokumentumfilm dolgozza fel a kincs történetét
Az olyan történelmi leletek, amelyeknek mind az eredetét, mind megtalálásának körülményeit homály fedi, mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját. A 70-es évek végén Kőszárhegyen Sümegh József kiskatona által fellelt Seuso-készlettel sincs ez másképp.
Dézsy Zoltán rendező, újságíró már két évtizede kutatja, hogy a magyarok ezüstjének is nevezett dísztárgyegyüttes hol és kiknél rejtőzhet. 1996-ban és 1997-ben már leforgatták a témában az első dokumentumfilmet. Két évtizeddel később, 2016-ban pedig a történet és a film folytatódott tovább.
A rendező korábban a hirado.hu megkeresésére elmondta, hogy véleménye szerint szükséges folytatni a már megkezdett kutatómunkát, mert az új ismereteken túl a nézőkben a második rész után, valamint a kincsek hazahozatalát követően is egy sor új kérdés merült fel, amelyekre illik választ adni.
forrás: MTI, hirado.hu
Megjegyzés küldése