0

Az 1699-i összeírás tanúságot tesz arról, hogy az udvar politikája érvényesült. Heves vármegyében igen sok birtokot német katonatiszteknek adtak el. Eger és Gyöngyös városban német és rácz telepek keletkeztek.

Óhitű ráczok évszázadok óta éltek az országban, de nem tartoztak a bevett, hanem a tűrt felekezetek közé. Gyöngyöspüspökin 1685-ben ráczok laktak, a mint Bulyovszky Ferencz viczispán Gyöngyösre írt fenyegető leveléből kitünik. Egerben 1687-ben az első házvásárlók között mindjárt találunk ráczokat.

Nagyobb számmal 1690-ben történt a ráczok bejövetele. 1690-ben a Balkánról, Ó-Szerbiából Csenovics Arzén, ipeki patriarcha alatt 70-80 ezer ember menekült a török elől a Száván túlra. Ideiglenesen jöttek hazánkba, hogy majdan a császári hadak oltalma alatt visszatérhessenek régi területükre, de azután 559itt maradtak.

A király megengedte nekik, hogy, ha akarnak, az ország belsejébe is beköltözhetnek, itt tartózkodásuk idején vallásukat szabadon gyakorolhatják. Így egyes rajok Heves vármegyébe, Eger és Gyöngyös környékére húzódtak. 1693-ban Egerben a ráczok létszáma 633 volt, a rácz papok és barátok száma 10 volt.

A ráczok a katholikusokkal egyesültek, unitusok voltak. De Camelis munkácsi püspök küldött számukra papokat. 1690 május 19-én Zadareviczky Mihály lett a parochusuk, a ki a néptől évenként 100 frtot kapott és ezen kívül volt szőleje és stoláris jövedelme.

A hevesvármegyei unitus papok mind alája tartoztak. 1691 október 19-én P. Jeromost küldötte a munkácsi püspök Egerbe visitatornak, majd 1693 május 14-én a püspök személyesen látogatta meg az egri egyházat és meghagyta a népnek, hogy senki mást, csak az ő papját ismerjék el plebánosuknak és a misében említsék meg a római pápa nevét is.614 Később az orosz befolyás következtében szakadtak el a római egyháztól.

Forrás: mek.oszk.hu

Megjegyzés küldése

 
Top