0
Az erdei vasutak a 20.század elején jelentek meg a Bükkben. Elsődleges céljuk, hogy a hegyen kitermelt fát, mészkövet minél hatékonyabban leszállítsák a nagyvasúti átrakodókhoz, hogy onnan az ország különböző pontjaiba elérhessenek.

( A bányák - egyes esetekben - szénszállítását is elősegítették. ) A Trianoni Békediktátum után különösen nagy szerephez jutottak ezek a vasutak, hiszen Magyarország a fával betelepített erdőségeinek nagyrészét elveszítette.

Ezek azok a vonalak - szerencsénkre -, amik jórészt ugyan megrövidítve, de megmaradtak. Szerény véleményem szerint sajnos nem elegendő hosszúságban, habár a Bükk még nem is panaszkodhat...

A LÁEV ( SZEV ) rövid története

Elsőként ezt a vasutat említeném meg, hiszen - szerintem - Magyarország legizgalmasabb kisvasútja. Halad városban, hegyoldalon, átmegy viaduktokon és alagutakon. Szerencsére a forgalma nagyon magas - talán Magyarország második legnépszerűbb kisvasútja, éves 216000 utassal -, de jó lenne, ha a legnépszerűbb lenne, megérdemelné...

1917-ben határozták el a LÁEV – Lillafüredi Állami Erdei Vasút – elődjének a SZEV-nek – Szinva-völgyi Erdei Vasút – létrehozását. 1920-ban már el is kezdődött 760 mm-es nyomtávú vonal építése – érdekes módon – Lillafüredről. Az első fűtőházat a Perecesi kitérőben építették – a Perecesi és Lyukó-bányai bányavasút elágazása mellett. A fővonalon 1921-ben meg is indult a forgalom.

1922-ben építették meg a Ládi rakodó – 4 km-es szakasz –, és a parasznyai vonalat Mahócáig – 11 km-es szakasz. A ládi szakaszt előszeretettel használták kormányzati különvonatok közlekedtetésére is, hiszen itt nagyvasúti kapcsolata volt a vonalnak. ( Közvetlenül tudtak Lillafüredre utazni a magasrangú politikusok. ) Ebben az időben megépül a Vásárhelyi-rakodóhoz, és a Kerekhegyi-rakodóhoz is a szárnyvonal.

1924. május. 2.-ától szerdánként, vasár- és ünnepnapokon engedélyezték először a Fáskert-Lillafüred, majd a Szt. Anna tér–Lillafüred–Garadna szakaszon a korlátozott személyszállítást. Ekkor még padokat helyeztek a tehervagonokba, hogy az utasok le tudjanak ülni.1927-től alakított át a LÁEV 4 darab tehervagont személyszállításra – Diamond kocsik –, amik a mai napig közlekednek.

A Szent Anna téri végállomás. ( Fotó : laev.hu )

A Tatárárki vonalon – Vásárhelyi rakodó - 1925-ben súlyos baleset történt, így forgalmát leállították. 1934-ben szedték fel ezt a szárnyvonalat. ( Túl meredek volt a pálya és vonatmegszaladás történt, ami több ember halálához vezetett. )

1929 májusában kapta meg a jelenlegi nevét a LÁEV. Ebben az időszakban rendelte meg a LÁEV – a Palotaszálló építésével egy időben - a híres Abmot1 és Abmot2 kék motorvonatokat, amihez első osztályú kocsit és szalonkocsit is rendelt. ( Jelenleg a Budapesti Gyermekvasúton közlekedik az Abmot2 motorvonat.

Az Abmot1-et azóta elbontották, alkatrész bázisként szolgál az Abmot2-nek. Az Abomt2-őt a Közlekedési múzeum védetté nyilvánította! )

bővebben a cikk (forrás) eredeti helyén olvashatsz: bukkhegyseg.hu

Megjegyzés küldése

 
Top