0

A falvak népességcsökkenésének megállítására a kormány fejlesztési programot indít a kistelepüléseken.

Az intézkedéscsomag részeként emelik a csok összegét azoknál a családoknál, amelyek ötezer fő alatti településen építkeznek, vagy használt ingatlant vásárolnak. Az országhatárokon belül is megnőtt a népességmozgás. Ez jót tesz a munkaerőpiacnak, de nem kedvez a falvaknak.

Becslések szerint országszerte 560 ezer lakás, ház áll üresen – zömük vidéki településeken. Az ezer főnél kisebb teleüléseken az ingatlanok 23 százaléka lakatlan. Nem sokkal jobb a helyzet a valamivel nagyobb, de ötezer főnél kisebb településeken: itt a lakások 17 százaléka áll üresen

Pár évtizede még sokan nem akarták elhagyni eredeti lakóhelyüket, mára azonban ez a helyzet radikálisan megváltozott: rugalmasabbá váltak a hazai munkavállalók. Sokan külföldre mentek dolgozni, de az országhatárokon belül is megnőtt a népességmozgás. Ez jót tesz a munkaerőpiacnak, de nem kedvez a falvaknak.

A folyamat jól leképeződik az ingatlanárak változásában is: az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint, míg például a nagyvárosokban átlagosan 15, a kisebb városokban nyolc százalékos árnövekedés történt tavaly, a községi jogállású településeken összességében csupán 1 százalékos volt a drágulástavaly. Ez a különbség pedig sok éve megfigyelhető már.

Indul a Magyar Falvak Program

Olyan elhagyott, kiöregedett település, ahol lényegében teljesen eltűnt a lakosság, kéttucatnyi lehet az országban. Az ötezer lakos alatti települések számaránya szembetűnő: ezek teszik ki a magyarországi települések kilencven százalékát. A községek döntő többsége azonban ingatlanpiaci szempontból egyelőre fehér folt: az OTP Ingatlanpont szerint jelenleg nagyjából kétszáz olyan település van az országban, ahol egyáltalán nem adtak-vettek házat, ingatlant, és további 400-500 faluban legfeljebb 1-2 tranzakciót regisztráltak az elmúlt évben.

Bővebben a témáról itt olvashat.

Hunyor Erna Szofia, forrás: OTP Ingatlnpont, MTI

Megjegyzés küldése

 
Top