Oxigént termelnek, zajt, szelet, rezgést csillapítanak, továbbá megkötik a szálló port és a szén-dioxidot. Ezért nem kérdés, hogy miért fontosak a fák a fővárosban. A nagyvárosokba telepített fák a természet közeli érzet növelése mellett komoly ökológiai hasznot is hoznak az élővilágnak és a városlakóknak egyaránt.
A levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették.
Ferenczy Tamás, Eger főkertésze elmondta, hogy a levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették. Egyébként ekkor kapta a város mai barokk arculatát, Eszterházy építtette például, kifejezetten egyetem céljára a Líceum épületét, amely ma a nevét viselő főiskolának ad otthont.
A platánoknak hatalmas, állandóan párolgó lombkoronájuk miatt kifejezetten nagy a vízigénye, ezért a korabeli kertészek az Eger patak mentén telepítették a fákat, itt található ma a termálfürdő is. Segíti még az öreg platán fejlődését a fürdő területén kialakult mikroklíma. A közeli termálvizes medencékből ugyanis folyamatosan meleg levegőt kap a növény, emellett védett a városi környezet káros hatásaitól, például a kipufogógáztól, hiszen egy több hektáros parkos terület közepén található. - további részletek a cikkben
Szaller Vilmos, a Főkert Nonprofit Zrt. favédelmi munkacsoport-vezetője a Kék bolygó stábjának elmondta, minél nagyobb egy fa lombfelülete, annál nagyobb az ökológiai haszna. Ez a haszon lehet az oxigéntermelés, a zaj-, szél- és rezgéscsillapítás, a szén-dioxid vagy a szálló por megkötése. A növények párologtatása miatt megfigyelhető, hogy a parkok közelében mért hőmérséklet akár 5-7 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet, mint más belvárosi területeken.
A főváros zöld felületei közül az egyik legfontosabb a Margitsziget. Szaller Miklós megjegyezte: a fővárosi kertészet a Margitszigeten több mint 7400 fát gondoz. Ezek különböző korúak, különböző fajtájúak, így elmondható, hogy a Margitszigeten található a legértékesebb faállomány Budapesten.
Különleges figyelmet kap a legendás Hét vezér-fa
A margitszigeti fák között vannak kiemelt, úgynevezett dendrológiai – a növényrendszer-tannak a fás növényekkel foglalkozó ága – és történelmi jelentőségű egyedek is. Ezek közzé tartozik például a Hét vezér-fa, amely platán létére eléggé különbözik fajtársaitól. A favédelmi munkacsoport-vezetője felidézte a fához kötődő történeteket is. Egyes elmondások szerint a platánt bombatalálat érte, míg más források szerint szénhiány miatt kivágták a talajszinten, de ennek ellenére kihajtott hat ágacska, amelyek megmaradtak. Az egyik ágacska megközelítőleg három és fél méteren elágazott, így lett a fának hét ága. Az ágak úgy helyezkednek el, mintha egy asztalt ülnének körbe, ezért kapta a Hét vezér fantázia nevet.
A platán kétszáz éves is lehet a becslések szerint. A Főkert Nonprofit Kft. munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél tovább éljen ez a famatuzsálem: az ágai között ezért is feszül egy különleges kötélrendszer. Ezt a kötélrendszert azért kellett kiépíteni, mert hatalmas erők – nyíló- és feszítő hatások – hatnak a facsoportnak a tövére – magyarázta Pék Zsolt, a Főkert Nonprofit Zrt. parkfa-fenntartási üzemvezetője . Megjegyezte: a kobra fakötözési technika lényege, hogy a fa fenti részén egybefogja a hét törzset, és egységként kezeli.
A faápolásnál is a baj megelőzése a legfontosabb. Ezért a kiemelt értékű famatuzsálemeket rendszeresen vizsgálják a szakemberek. A fák korhadás vizsgálatát egy akusztikus tomográffal végzik a szakemberek, amely eszköz a fatestben terjedő hangot ellenőrzi. Az érzékelők a hanghullámokat elektromos jellé alakítják, amiből a program egy metszeti képet alkot. A vizsgálat a lehető legkevésbé roncsolja a fa szöveteit. A metszeten a szakértők ki tudják mutatni a korhadás nagyságát és kiterjedését, illetve a típusát: üreges vagy nem üreges.
Egy famatuzsálem három ember éves oxigénszükségletét fedezheti
A technika nemcsak a szakembereket segítheti. A „Faérték” nevű okostelefon applikáción keresztül bárki megnézheti, hogy a közelében található fás szárúak milyen ökológiai értéket képviselnek. Csak a fa fajtáját és pár adatot kell megadnunk hozzá.A stáb a programot az ősplatánon tesztelte. A fa szén-dioxid megkötése 5 tonna, az oxigéntermelése majdnem 6 és fél tonna, a por megkötése 44 és fél tonna, és több mint 464 köbméternyi vizet képes párologtatni.
A fenti adatok is arra hívják a fel figyelmünket, hogy adjuk meg a fáknak járó tiszteletet és törődést, mivel ezek a növények mindent megtesznek értünk. A margitszigeti ősplatán egyetlen esztendő alatt három embernek az éves oxigénszükségletét elégíti ki.
forrás: M1, MTI
A levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették.
Ferenczy Tamás, Eger főkertésze elmondta, hogy a levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették. Egyébként ekkor kapta a város mai barokk arculatát, Eszterházy építtette például, kifejezetten egyetem céljára a Líceum épületét, amely ma a nevét viselő főiskolának ad otthont.
A platánoknak hatalmas, állandóan párolgó lombkoronájuk miatt kifejezetten nagy a vízigénye, ezért a korabeli kertészek az Eger patak mentén telepítették a fákat, itt található ma a termálfürdő is. Segíti még az öreg platán fejlődését a fürdő területén kialakult mikroklíma. A közeli termálvizes medencékből ugyanis folyamatosan meleg levegőt kap a növény, emellett védett a városi környezet káros hatásaitól, például a kipufogógáztól, hiszen egy több hektáros parkos terület közepén található. - további részletek a cikkben
 |
| fotó: agraroldal.hu |
A főváros zöld felületei közül az egyik legfontosabb a Margitsziget. Szaller Miklós megjegyezte: a fővárosi kertészet a Margitszigeten több mint 7400 fát gondoz. Ezek különböző korúak, különböző fajtájúak, így elmondható, hogy a Margitszigeten található a legértékesebb faállomány Budapesten.
Különleges figyelmet kap a legendás Hét vezér-fa
A margitszigeti fák között vannak kiemelt, úgynevezett dendrológiai – a növényrendszer-tannak a fás növényekkel foglalkozó ága – és történelmi jelentőségű egyedek is. Ezek közzé tartozik például a Hét vezér-fa, amely platán létére eléggé különbözik fajtársaitól. A favédelmi munkacsoport-vezetője felidézte a fához kötődő történeteket is. Egyes elmondások szerint a platánt bombatalálat érte, míg más források szerint szénhiány miatt kivágták a talajszinten, de ennek ellenére kihajtott hat ágacska, amelyek megmaradtak. Az egyik ágacska megközelítőleg három és fél méteren elágazott, így lett a fának hét ága. Az ágak úgy helyezkednek el, mintha egy asztalt ülnének körbe, ezért kapta a Hét vezér fantázia nevet.
A platán kétszáz éves is lehet a becslések szerint. A Főkert Nonprofit Kft. munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél tovább éljen ez a famatuzsálem: az ágai között ezért is feszül egy különleges kötélrendszer. Ezt a kötélrendszert azért kellett kiépíteni, mert hatalmas erők – nyíló- és feszítő hatások – hatnak a facsoportnak a tövére – magyarázta Pék Zsolt, a Főkert Nonprofit Zrt. parkfa-fenntartási üzemvezetője . Megjegyezte: a kobra fakötözési technika lényege, hogy a fa fenti részén egybefogja a hét törzset, és egységként kezeli.
A faápolásnál is a baj megelőzése a legfontosabb. Ezért a kiemelt értékű famatuzsálemeket rendszeresen vizsgálják a szakemberek. A fák korhadás vizsgálatát egy akusztikus tomográffal végzik a szakemberek, amely eszköz a fatestben terjedő hangot ellenőrzi. Az érzékelők a hanghullámokat elektromos jellé alakítják, amiből a program egy metszeti képet alkot. A vizsgálat a lehető legkevésbé roncsolja a fa szöveteit. A metszeten a szakértők ki tudják mutatni a korhadás nagyságát és kiterjedését, illetve a típusát: üreges vagy nem üreges.
Egy famatuzsálem három ember éves oxigénszükségletét fedezheti
A technika nemcsak a szakembereket segítheti. A „Faérték” nevű okostelefon applikáción keresztül bárki megnézheti, hogy a közelében található fás szárúak milyen ökológiai értéket képviselnek. Csak a fa fajtáját és pár adatot kell megadnunk hozzá.A stáb a programot az ősplatánon tesztelte. A fa szén-dioxid megkötése 5 tonna, az oxigéntermelése majdnem 6 és fél tonna, a por megkötése 44 és fél tonna, és több mint 464 köbméternyi vizet képes párologtatni.
A fenti adatok is arra hívják a fel figyelmünket, hogy adjuk meg a fáknak járó tiszteletet és törődést, mivel ezek a növények mindent megtesznek értünk. A margitszigeti ősplatán egyetlen esztendő alatt három embernek az éves oxigénszükségletét elégíti ki.
forrás: M1, MTI
Megjegyzés küldése