A Zempléni-hegység nyugati szélén egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodnak Boldogkő várának romjai. A hihetetlenül meredek, szinte függőleges falú sziklán álló festői vár nemcsak a Zemplén, hanem egész Magyarország egyik legkülönlegesebb vára.
A vár története
A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg egy lakótoronyból állt. A hagyomány szerint a vár egy Bodó nevű aszalómesterről kapta nevét, aki IV. Bélát menekítette meg a tatárok elől.
A vár a középkorban gyakran cserélt gazdát, Balassi Bálint is vendég volt, itt írta Borivóknak c. versét. Egyik utolsó ura, a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták.
A nagy hadászati jelentőséggel sosem rendelkezett vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosítják, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődnek falai között, helyreállítják nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitnak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban teljesen felújították a várat, jelentős átalakítások történtek, két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáró is.
A vár leírása
Az erődítmény alsó és felső várból áll. Kívülről, közvetlen a falak alatt jól járható gyalogút vezet körbe. Amíg felérünk a várba, jól láthatjuk mennyire meghatározta a falak építését a szikla. Az elkovásodott andezittufa gerinc növényzete is érdekes, a mohák és zuzmók nagy száma és fajtagazdagsága miatt.
A kaputornyon keresztül az alsó vár udvarába jutunk. Az udvarban találjuk a középkori kohót, ahol főleg bronzot állítottak elő. A felső vár bejáratához az udvar délkeleti sarkából sziklába faragott lépcsők vezetnek.
fotó: Molnár Béla
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: kirandulastippek.hu
Megjegyzés küldése