Az épületegyüttes kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír, jelentős művészek közreműködésével jött létre.
Ritka helyen lehet a népviselet tarkább képét látni, mint az egri búcsún és vásáron, hol a kivarrott szűr, ködmönszabás, kontyviselés, kendő, kalap, pántlika, hajszín és arcjelleg sokban különböző. Eger völgyén vallon, francia, sváb, tót telepesek vannak, magában a városban török népség maradt jelentékeny számmal… Hasonló e vidék népe a gránithoz, melyben szintén több kőzet van elvegyülve, mégis szilárd alapot képez…”
Miként a divat, öltözködés terén, éppen úgy a megszentelt élet intézményeinek, azaz a szerzeteseknek és kedves nővéreknek viszonylatában is sokszínűség jellemzi megyeszékhelyű városunkat, Egert. A XIV. század végétől klarisszák illetve ferencesek, ciszterciták és szerviták valamint minoriták, orsolyiták és az angolkisasszonyok nővérei, a legutóbbi időktől pedig Don Bosco leányai működnek az érseki városban.
„Saxa loquuniur”- mondták gyakran eleink, amikor egy – egy régi hely történetével ismerkedtek meg behatóbban. Beszélnek a kövek… Ma is faggathatjuk őket. A napjainkban a Szaicz Leó és Servita utcák kereszteződésében található Fájdalmas Anya templomról és a szervita rendházról kérdezzük őket.
Közel 7OO évet utazhatunk vissza az időben. Kandra Kabos történettudóssal és gróf Eszterházy Pállal minden leírás egybehangzóan állítja, hogy az 1200-as évek derekán, e templom helyén állt egy kis kápolna, benne a „Bűnösök Menedéke” című kegykép. A Borsod megye északi részén található Boldvai Bencés apátság vezetőjének kifejezett utasítására, rabláncra verve hozták el ide, utolsó végakaratát teljesítve a feleséggyilkossággal vádolt és halálra ítélt Kéri Benedeket. Az elitélt váltig hangoztatta ártatlanságát, s ennek igazolására kérte a fogoly, hogy imádkozhasson Szűz Mária, Bűnösök Menedéke kegyképe előtt. Miként ott térdel a bűnös férfi,és a szeme kegyesen rajtafeledkezik a Szent Szűzorcáját ábrázoló képen, egyszerre csak könnyednek tűnő piheséggel olvadnak le a súlyos vasbilincsek kézfejeiről és lábszáráról. A Szent Szűz igazságot szolgáltatott. Jelezte, hogy a férfi ártatlan felesége meggyilkolásában. Ezek után még többen keresték fel a kegyképet, imádkoztak, hogy lelki béklyóiktól, szívbeli bilincseiktől esdjen ki szabadulást Szent Fiánál a Szűz Anya, Az 1231-es évet már úgy emlegetik, hogy ferences kolostor állt a kegyképet őrző kápolna mellett.
A kolostor gvardiánja valószínűleg egy custodia, vagyis ferences rendi kerület vezetője volt.
1306-ban Jakab gvardián és Mihály lectorok aláírták András egri püspöknek 1275-ben kelt oklevelét, melyben a püspök a káptalantól korábban elvett javakat visszaadta a szerzeteseknek. A hiteles pecséttel megerősített oklevél kiadásának ténye is igazolni látszik kolostor jelentős voltát.
1307-ben Márton egri püspök egy telket adományozott a ferenceseknek, amelyet a barna barátok 1326-ban eladtak, hogy a rendházuk öreg falait a vételárként kapott 10 márkából ki tudják javítani.
1361-ben az Észak Magyarországon található Nyomár földbirtokosa, Betlen Balázs 12 márkát hagyott végrendeletileg a kolostor javítására. Göböl István kállói pap is komolyabb összeggel támogatta a templomot. A közel fekvő maklári malomból is származott jövedelem. Mindez lehetővé tette a templom melletti klarissza kolostor megépítését, akik a kegykép őrei voltak. Hamarosan már Nagyboldogasszony templomaként emlegették a szent helyet, ahová a zarándokok sokasága érkezett és indult tovább. Érkezett az északi és északkeleti régióiból. Akik viszont Egerből indultak további uticéllal, szintén a kegykép előtt imádkoztak szerencsés megérkezést és hazatérést esdve. Akkor kezdték úgy emlegetni a szent helyet, mint „Szűz Mária egri küszöbe”. Aki ezt a küszöböt hittel és alázattal felkereste, bízván remélhette, hogy hamarosan ismét köszöntheti a „Bűnösök Menedékét”.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: egriservitaplebania.hu
Megjegyzés küldése