A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1891-92-es tanévtől engedélyezte Egerben reáliskola. Az iskola alapítással Orlovszky István beregszászi polgári iskolai tanárt bízta meg.
A tanítás tényleges indulásakor, 1891-ben Kemény Ferenc vette át mint megbízott igazgató az intézmény irányítását. Kemény igazgatói kinevezésére 1893-ban került sor, de 1894-ben már a budapesti Főreáliskolában (Eötvös József Gimnázium) tanított.
Az intézmény 1921-ben vette fel az egri vár hős védőjének Dobó Istvánnak a nevét az iskola hivatalos elnevezése „Egri Állami Dobó István Reáliskola” lett. Ezzel egy időben azonos nevű cserkészcsapat is alakult az iskolában. 1936-os tanév végén az iskola neve és oktatási rendje ismét változott hivatalos elnevezése „Egri Magyar Királyi Állami Dobó István Gimnázium” lett. Ezzel együtt a humán tárgyak oktatása nagyobb szerepet kapott ettől kezdve tanították az iskolában a latin nyelvet.
Az 1960/61-es tanévben vezették be a középiskolákban a politechnika oktatást. A Dobó István gimnázium tanulói a város ipari üzemeiben vettek részt hetente egy nap szakmai oktatásban (a Bervában, a Hajtóműgyárban illetve a Faipari vállalatnál). 1970-ben a gimnáziumban kialakult gyakorlat alapján jött létre Egerben a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola mint önálló oktatási intézmény.
1965 nagy változást hozott az iskolában. Ekkor indult, a 3/4 évszázadon át szigorúan fiúgimnáziumként működő intézményben, a koedukált oktatás. A 450 fiú közé felvették az első 7 leány tanulót. 1974-től 1994-ig az egri honvéd kollégium hallgatói is a gimnáziumban tanultak, ezek az osztályok 1980-tól a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban is működtek a honvéd kollégiumok megszüntetéséig.
1986-ban az erdész tagozatos tanulókat átvette az akkor alakult mátrafüredi Vadas Jenő szakközépiskola.
Épülete
Itt rakták le az új épület alapkövét 1750 július 1-jén. Az épület 1754-ben készült el. 1773-ig oktattak itt a jezsuiták, ekkor a jezsuita rend feloszlatását követően, az épületet és az oktatást is a ciszterci rend vette át.
1827. augusztus 26-án leégett a ciszterci temploma, kolostora és gimnáziuma. A romos gimnáziumot a rend eladta Pyrker érseknek, aki továbbajándékozta a katonaságnak, így az épületből helyreállítását követően laktanya lett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1891-92-es tanévtől engedélyezte Egerben a négyosztályos alreáliskola felállítást ez az ismét városi tulajdonba került jezsuita kollégium épületében kezdte meg munkáját.
forrás: wikipedia.org
A tanítás tényleges indulásakor, 1891-ben Kemény Ferenc vette át mint megbízott igazgató az intézmény irányítását. Kemény igazgatói kinevezésére 1893-ban került sor, de 1894-ben már a budapesti Főreáliskolában (Eötvös József Gimnázium) tanított.
Az intézmény 1921-ben vette fel az egri vár hős védőjének Dobó Istvánnak a nevét az iskola hivatalos elnevezése „Egri Állami Dobó István Reáliskola” lett. Ezzel egy időben azonos nevű cserkészcsapat is alakult az iskolában. 1936-os tanév végén az iskola neve és oktatási rendje ismét változott hivatalos elnevezése „Egri Magyar Királyi Állami Dobó István Gimnázium” lett. Ezzel együtt a humán tárgyak oktatása nagyobb szerepet kapott ettől kezdve tanították az iskolában a latin nyelvet.
Az épületet a jezsuiták építették 1754-ben. A rend feloszlása után a ciszterciek kapták meg az épületet. 1787-től királyi gimnáziumként működött. A múlt században a hadsereg kaszárnyaként használta. 1890-ben Eger város képviselői bezáratták,hogy városi támogatással egy állami reáliskolát hozzanak létre. Az iskola nevét 1921-ben Dobó Istvánról kapta, a vitéz várkapitányról, aki 1552-ben megvédte a török támadástól az egri várat. A 2. világháború után 1986-ig volt egy erdészeti osztály is, 1974-1994 között pedig a Lenkey János Honvéd Kollégium diákjai is tanultak itt. 1991 óta az iskola négy- és nyolcosztályos gimnáziumként működött, jelenleg négyosztályos rendszerben tanít.1949-ben először a Ciszterci Gimnáziummal egyesült, majd 1950-ben az Angolkisasszonyok leányiskoláját is a Dobó István gimnáziumhoz csatolták így a város egyetlen gimnáziuma volt 1954-ig. Ekkor a volt Angolkisasszonyok iskolája ismét önálló intézmény lett Szilágyi Erzsébet leánygimnázium néven. 1957-ben a volt Ciszterci Gimnázium is újra önálló intézmény lett Gárdonyi Géza Gimnázium néven.
Az 1960/61-es tanévben vezették be a középiskolákban a politechnika oktatást. A Dobó István gimnázium tanulói a város ipari üzemeiben vettek részt hetente egy nap szakmai oktatásban (a Bervában, a Hajtóműgyárban illetve a Faipari vállalatnál). 1970-ben a gimnáziumban kialakult gyakorlat alapján jött létre Egerben a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola mint önálló oktatási intézmény.
1965 nagy változást hozott az iskolában. Ekkor indult, a 3/4 évszázadon át szigorúan fiúgimnáziumként működő intézményben, a koedukált oktatás. A 450 fiú közé felvették az első 7 leány tanulót. 1974-től 1994-ig az egri honvéd kollégium hallgatói is a gimnáziumban tanultak, ezek az osztályok 1980-tól a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban is működtek a honvéd kollégiumok megszüntetéséig.
1986-ban az erdész tagozatos tanulókat átvette az akkor alakult mátrafüredi Vadas Jenő szakközépiskola.
Épülete
Eger, 1951. augusztus 12. Az egri Dobó István Gimnázium épülete, az emeleten rokokó stukkókeretes szoborfülkékben Szent Ignác- és Szent Alajos-, valamint Immaculata-szobor látható. MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf1687-ben a törökök Egerből való távozását követően azonnal megjelentek a jezsuiták és már a következő év elején megnyitották a jezsuita gimnáziumot. Ennek a gimnáziumnak a szervezete az 1697-ben nyitott retorikai osztállyal vált teljessé. A Hosszú utcában álló épület hamar kicsinek bizonyult. 1749-ben Foglár György kanonok egy nagyobb, belvárosi telket adományozott a jezsuita rendnek.
Itt rakták le az új épület alapkövét 1750 július 1-jén. Az épület 1754-ben készült el. 1773-ig oktattak itt a jezsuiták, ekkor a jezsuita rend feloszlatását követően, az épületet és az oktatást is a ciszterci rend vette át.
1827. augusztus 26-án leégett a ciszterci temploma, kolostora és gimnáziuma. A romos gimnáziumot a rend eladta Pyrker érseknek, aki továbbajándékozta a katonaságnak, így az épületből helyreállítását követően laktanya lett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1891-92-es tanévtől engedélyezte Egerben a négyosztályos alreáliskola felállítást ez az ismét városi tulajdonba került jezsuita kollégium épületében kezdte meg munkáját.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése