A Mátra déli lábánál fekvő vár nem hegytetőn áll az elhagyatott tájban - ahogy azt megszokhattuk -, hanem egy falu közepén találunk rá viszonylag sík területen. A 2010-es felújításnak és az izgalmas rendezvényeknek köszönhetően látogatottsága igen nagy.
A késő középkori lakóépület az Aba nemzetség birtoka volt az 1300-as évekig. Ahogy kézről kézre került – volt például a Kompolti családé és a Losonczyaké is, – minden tulajdonos saját ízlése és a kor igényei szerint alakítgatta, bővítette templommal, borospincével, erősebb falakkal, kápolnával, nagyobb várudvarral, vagy éppen impozánsabb ablakokkal.
Hadászati jelentősége leginkább a török időkben volt. Az 1543-as támadásokat nem tudták a védők megállítani, így ettől fogva a vár életében hanyatló korszak következett. Felmerült ugyan a gondolat, hogy újjáépítve végvárrá alakítják az erődítményt, de a birtokos halála meghiúsította. Ettől kezdve egyre csak pusztult – egészen az 1940-es évekig, amikor régészeti feltárások kezdődtek. Két évtizedre rá a kutatások alapján elindultak a helyreállítási munkálatok is.
Turizmus szempontjából az áttörést a 2011-es év jelentette. A fellendülés keretében parkosították a vár környékét, kicserélték a régi felvonóhidat, felújították és panorámaterasszal bővítették az Öreg-tornyot. A pincében bortrezor nyílt, a falakon belül és kívül pedig távcsőre emlékeztető kronoszkópokat helyeztek el, amibe nézve a középkori vár élete elevenedik meg a digitális technika segítségével. Az igazi vonzerőt a látnivalókon kívül a hagyományőrző és családi rendezvények adják.
A vár történetéhez több legenda is fűződik. Hallhatunk a kút mélyén szunnyadó sárkányról, megtudhatjuk, hogy Kisnánán miért nem a borban, hanem az oroszlánban van az igazság, vagy éppen megismerhetjük a hírhedt fosztogató, Móré László történetét, aki aranyat szórt a támadó törökök közé, hogy elterelje a figyelmüket.A kisnánai vár különleges programjaival kicsiknek és nagyoknak is sok élményt tartogat. Ha itt járunk, nem érdemes kihagyni a kovácsműhelyt és a tájházat sem!
A rablólovag aranya és az alvó sárkány legendája
A nánai Kompolti család vára
Kisnána a környék településeihez hasonlóan az Aba-nemzetség birtokát képezte, a XIII. századtól az Aba-nemzetséghez tartozó Kompolti (vagy Kompolthy) család birtokolta hosszú ideig. Kompolti Péter a XIII. század végén és a XIV. század elején hatalmas vagyonra tett szert, magas udvari méltóságokat töltött be, I. Károly (1308-1342) idején a királyné tárnokmestere is volt. 1325-ben Péter három fia (István hevesi ispán, Domoszlay Gergely és III. Kompolt) megosztozott az atyai örökségen, melynek során István kapta Egyházas-Nána falut, ettől kezdve utódai a nánai Kompolti nevet használták.
Kompolti István a nánai plébániatemplomot, vagyis a körtemplomot egy nyugati centrális bővítéssel egészítette ki, szintén az ő idejében épülhetett az első, délnyugati udvarház.
A XV. század első harmadában a templomot gótikus stílusban alakították át, ekkor épült meg a déli részén a ma is látható gótikus templomtorony. 1428-ban a templom szentélyében egy kriptát alakítottak ki, ahova eltemették Kompolti László pohárnokmestert. 1445-ben az országgyűlésen említik Kompolti János új várát, ahol a gótikus templomot, a délnyugati udvarházat és az északi palotát vizesárok, kőfal, valamint felvonóhíddal megerősített külső kaputorony védte.A XV. század derekán a vár jelentős átalakításon esett át, a belső várudvara alá patinás borospincét építettek, amelynek kiásása során a kitermelt földdel a várudvar szintjét megemelték, azt új kőburkolattal látták el. A borospincébe a kápolna mellé épített keleti épületszárnyból – mely hat helyiségből állt – vezették le a lépcsőt. Az átalakításkor az északi palota újjáépítése során az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Ekkor épülhetett a lakótorony, mely belső kaputoronyként is szolgált, ezen keresztül lehetett megközelíteni a belső várat és az északi palotát.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: studhist.blog.huu
forrás: termeszetjaro.hu
Megjegyzés küldése