Az egri színház, az intézmény alapításának gondolatát követni közel negyven év után készült csak el, megannyi önkéntes felajánlás és munka segítségével. Terveit Légmán Imre és Bárány Géza mérnökök ingyen elkészítették, végül 1904 augusztusában került átadásra a régen várt épület.
A 920 négyzetméteres színház kivitelezési munkáit helyi iparosok végezték, csak a díszletek festését készítették a fővárosban.
A színházavató díszelőadás 1904. augusztus 20-án volt, ahol az est díszvendége Gárdonyi Géza volt. Az író külön erre az alkalomra írta a Dobó István szelleme előjátékot.
A második műsorszám Dobsa Lajos szomorújátéka volt István, első magyar király címmel.
1908-ban a színház épületébe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, miután a mozielőadások is a színházban voltak láthatók. Ekkoriban Eger a miskolci színkerületbe tartozott többek között Sátoraljaújhellyel, Gyöngyössel és Debrecennel együtt.
A színházban számos neves színész megfordult, ilyenek voltak: Csortos Gyula, Küry Klára, ifj. Latabár Kálmán, Mészáros Giza és Márkus Emília is. 1939-ben Egerben lépett fel a cseretársulat rendszer keretein belül Jávor Pál, majd Turay Ida is.
1948-ban az épületben üzemeltetett Palota mozit, majd egy évre rá az egész színház épületét is államosították. Ettől kezdve, csak mint a miskolci társulatnak és a mozinak helyt adó épület létezett 1955- ig.
1955. október 23-án Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, ennek megünneplésére ismét Gárdonyi Géza előjátékát láthatta adták elő az egri közönség számára.
Az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. A korszerűsített és felújított épület ünnepélyes megnyitón jelen volt Gárdonyi Sándor is, az író fia. A teátrum első igazgatója Rutkai Ottó volt.
1964. december 14-én nyíltak meg a színház kapui, a nyitó műsor Gárdonyi Egri csillagok regényéből írt színdarab.
1967-től az egri színház újra befogadó színház lett, a város ismét társulat nélkül maradt.
Az 1980-as években megindul a függetlenség és az önálló társulat visszaszerzésének folyamata, első állomásként Szikora János vezetésével egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg.
Ennek következményeképpen az 1987/88-as évadban már egy új egri társulat játszott a Gárdonyi Géza Színházban.
A Gárdonyi Géza Színház a 90-es években is anyagi gondokkal küzdött, az épület viszont újra felújításra és bővítésre szorult. A Heves Megyei Önkormányzata címzett támogatási pályázatot nyújtott be, miután egy miskolci építész cég tervei alapján kezdődtek meg a munkálatok. Az 1500 m2-rel kibővített színházépületet 2000. augusztus 20-án adták át.
Forrás: Gardonyiszinhaz.hu
A 920 négyzetméteres színház kivitelezési munkáit helyi iparosok végezték, csak a díszletek festését készítették a fővárosban.
A színházavató díszelőadás 1904. augusztus 20-án volt, ahol az est díszvendége Gárdonyi Géza volt. Az író külön erre az alkalomra írta a Dobó István szelleme előjátékot.
A második műsorszám Dobsa Lajos szomorújátéka volt István, első magyar király címmel.
1908-ban a színház épületébe költözött az első egri mozgófénykép vállalat, miután a mozielőadások is a színházban voltak láthatók. Ekkoriban Eger a miskolci színkerületbe tartozott többek között Sátoraljaújhellyel, Gyöngyössel és Debrecennel együtt.
A színházban számos neves színész megfordult, ilyenek voltak: Csortos Gyula, Küry Klára, ifj. Latabár Kálmán, Mészáros Giza és Márkus Emília is. 1939-ben Egerben lépett fel a cseretársulat rendszer keretein belül Jávor Pál, majd Turay Ida is.
1948-ban az épületben üzemeltetett Palota mozit, majd egy évre rá az egész színház épületét is államosították. Ettől kezdve, csak mint a miskolci társulatnak és a mozinak helyt adó épület létezett 1955- ig.
1955. október 23-án Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, ennek megünneplésére ismét Gárdonyi Géza előjátékát láthatta adták elő az egri közönség számára.
Az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. A korszerűsített és felújított épület ünnepélyes megnyitón jelen volt Gárdonyi Sándor is, az író fia. A teátrum első igazgatója Rutkai Ottó volt.
Eger, 1962. augusztus 8. A Gárdonyi Géza Színház régi épülete nagy részének elbontása után 13 millió forintos beruházással új 600 férőhelyes, korszerű színpadtechnikai berendezéssel felszerelt színház épül, melyet a tervek szerint a következő évadban adnak át. A háttérben az 1831 és 1836 között Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház, az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. MTI Fotó: Lajos GyörgyEz 1961-64 között újra felújítása zajlott az épületben Szutor János kap megbízást a tervek elkészítésére. A régi épület színpadát és oldalfalait meghagyták, de végfalát megnyitották a férőhelyek növelése érdekében.
1964. december 14-én nyíltak meg a színház kapui, a nyitó műsor Gárdonyi Egri csillagok regényéből írt színdarab.
1967-től az egri színház újra befogadó színház lett, a város ismét társulat nélkül maradt.
Az 1980-as években megindul a függetlenség és az önálló társulat visszaszerzésének folyamata, első állomásként Szikora János vezetésével egy fogadó színházi funkciót ellátó, bemutató, rendezési joggal rendelkező, társulat nélküli színház alakult meg.
Ennek következményeképpen az 1987/88-as évadban már egy új egri társulat játszott a Gárdonyi Géza Színházban.
A Gárdonyi Géza Színház a 90-es években is anyagi gondokkal küzdött, az épület viszont újra felújításra és bővítésre szorult. A Heves Megyei Önkormányzata címzett támogatási pályázatot nyújtott be, miután egy miskolci építész cég tervei alapján kezdődtek meg a munkálatok. Az 1500 m2-rel kibővített színházépületet 2000. augusztus 20-án adták át.
Forrás: Gardonyiszinhaz.hu
Megjegyzés küldése