A középkorban kialakult hegyvidéki településekre jellemző volt a szűk keresztmetszetű, kanyargós úthálózat. Nem volt ezzel másként Eger sem. Az utak forgalomáteresztő képessége már nem felelt meg a megnövekedett igényeknek.
A terület mentesítése a teherforgalom alól, valamint a nagyrészt műemlék jellegű épületállomány megóvása szükségessé tette a 25. sz. főút városi átkelési szakaszának új nyomvonalra helyezését.
A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium és az Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1974-ben döntött arról, hogy az elkerülő szakaszt a régi nyomvonaltól nyugatra építi meg.
1976 februárjában kezdték el 25-ös út egri átkelő szakaszának az építését, s ezzel az érintett közműveket is felújították.
1978-ban jutott odáig a munka, hogy elkezdhették a legérdekesebb és a legnehezebb építési munkálatokat, a viadukt építését. Előtte azonban nagyarányú tereprendezést hajtottak végre. Több lakást lebontottak, sok ezer köbméter földet mozgattak meg annak érdekében, hogy jobban lehessen közlekedni és lakni a városban. Az út- és hídépítés valamint az életveszélyes pincék megszüntetése sürgős és közérdekű feladat volt, külön jogszabály intézkedett az építkezések miatt szükségessé váló kisajátításokról, kártalanításokról.
Az új út nyomvonalának jelentős csomópontja a Ráckapu tér, amely a 25. számú főút átmenő forgalma mellett jelentős helyi forgalmat is lebonyolít. Az új csomópont külön szintben szétválasztja a kétféle forgalmat, ugyanakkor célszerű kapcsolatot teremt közöttük, egyben hét utca forgalmi csatlakozását teszi lehetővé. (Vöröstüzér utca, Széchenyi utca, Malom utca, Rákóczi utca, Árnyékszala utca, Verőszala utca, Szalapart utca)
A Ráckapu téri felüljáró hét nyílású, 147 m hosszúságú, 12,7 m szélességű vasbeton hídszerkezet, amely 150 m sugarú ívben fekszik. A felüljáró előtt és után vasbeton támfalak között halad az útpálya, míg el nem éri a terepszintet. Támfalat kellett építeni a bal oldali felhajtóágban a gyalogos-aluljáró előtt és után is. A támfalak magassága 0,50-7,0 m között változik, összhosszúságuk 480 méter.
A 25. sz. főút átépítése során különböző kiegészítő létesítményekre is szükség volt. A Ráckapu téren a Szala-árkot mintegy 70 m hosszú zárt keretben kellett elvezetni, a Borforgalmi Vállalat kiszolgálására 300 m összhosszúságú bejáróút megépítésére került sor, valamint a 24. sz. főút is új nyomvonalon csatlakozik a 25. sz. főút átkelési szakaszához. A felüljáró építése 50 millió Ft-ba került. Az új útszakasz kivitelezője az Egri Közúti Építő Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat volt.
fotó:Kiss Adrien
Forrás - Irodalom
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2. köt., A belterület nevei. Eger, 1973
Balogh György: Eger története. Eger, 1954
Breznay Imre: Eger multjából, Eger, 1926
Breznay Imre – Karcos Béla: Egri képeskönyv. Eger, 1937
Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1979
Eger 25. Eger, KPM Közúti Igazgatóság. Én.
Guszmanné Nagy Ágnes – Miskolczi László – Petercsák Tivadar (szerk.): Az egri hóstyák. Eger, 2007
Gorové László: Eger városának története. Eger, 1867
Készül az egri viadukt = Egri Népújság, 1978. július 6.
Körkép a beruházásokról: már aszfaltozzák a 25-ös utat = Egri Népújság, 1976. július 30.
Mercurius Veridicus: 1705-1710: Az első hazai hírlap kiadása (Kenéz Győző fordításával, Benda Kálmán bevezetőjével). Bp., 1979.
Rákóczi emlékezete = Egri Hiradó, 1903. szeptember 29.
Rénes Marcell: Gál Tibor emléknapja = Heves Megyei Hírlap, 2008. augusztus 15
Megjegyzés küldése