0

Az Egerbe látogató turisták a várost inkább a váráról, a barokk épületeiről, fürdőiről és borairól ismerik. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy a hevesi megyeszékhely északi részén emelkedő görögkeleti szerb templom ma múzeumként működik. Országos hírű műemlék ez, ahol 231 éve kezdték el faragni, majd festeni a felbecsülhetetlen értékű ikonosztázokat.

A Rác templom, másik nevén Görögkeleti Szerb templom egy dombon található Eger történelmi belvárosához közel. A templom 1799-re készült el Povolni János mester alapján copf stílusban.  1979-ben a templomot felújították, jelenleg múzeumként is funkcionál, egész évben várja a látogatókat és a turistákat. Hétfőn nem látogatható az épület.

A templom belterének kialakítása eltér a többi egri barokk templométól. 

Belsejének fő szépségét a Jézust, Szent Miklóst, apostolokat, szenteket és prófétákat is ábrázoló ikonosztáz adja, amely barokk és rokokó stílusban készült.  Szentély, baldachinos oltár és egy zarándokhelyet bemutató kiállítás is található itt. A templom további különlegessége egy copf stílusú szószék és a vörösfenyő padok.

A templom melletti Vitkovics házban van az emlékszobája Vitkovics Mihály egri születésű költőnek. A költő többször is írt az Eger iránti szeretetéről.  A házban képzőművészeti kiállítások is megtalálhatóak.  A Vitkovics-ház ingyenesen látogatható.

Története

A szerbek, görögök és egyéb balkáni, ortodox hitű népcsoportok a török hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben . Eleinte az Ágoston-rendiek ugyanezen a helyen álló középkori templomát használták.

Tovább növekedett az egri szerbek száma a török uralom megszűnése után, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős görögök és szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek.

Ezt végül II. József engedélyezte számukra. A templom 1785-1799 között épült fel, Povolni János tervei alapján, copf stílusban. A templom ikonosztázát Nikola Jankovics (eredeti nevén Nikolaosz Joannu Talidorosz - Νικόλαος Ιωάννου Ταλιδόρος /Ταλιαδόρος - Naxosz szigetéről származó görög fafaragó mester) faragta 1789-91 között, képeit Anton Kuchelmeister bécsi festő alkotta. A déli díszkaput Giovanni Adami készítette.

A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő professzor tervei alapján.

Idővel a helyi görög és szerb lakosság beolvadt a magyarságba, illetve egy részük elvándorolt, kihalt. A templomot jelenleg a Görögkeleti Szerb Egyház (Szentendre) működteti múzeumként.

Egykori plébániaházában Vitkovics Mihály szerb költő emlékszobája és Kepes György magyar művész kiállítása tekinthető meg.

fotó: Vámossy Béla

forrás: visiteger.com, wikipedia.org, turizmusonline.hu

Megjegyzés küldése

 
Top