A város észak-déli tengelyét alkotó utcát az idők során sokféle néven nevezték, a középkori útvonal északi részét Hosszú vagy Széles utcának.
1550-ben már Hosszú utca a neve. 1562-ben a Hosszú utca kapuját említik, ez a kapu a későbbi Hatvani kapu lehetett. A városkapu a középkori Hosszú utcáról kapta a nevét és annak déli végén állt. A 16. századi „via magna intermedia” elnevezés is a mai Széchenyi utcát jelentette. Az utca déli, térszerűen kiszélesedő része Piatz utca volt.
Az utcát később Nagy, illetve Fő utcának nevezték még a 19. század hetvenes éveiben is. Még korábban két külön neve volt.
Az utca déli része a ciszterci templomig Püspök, majd Érsek utca volt, tovább a Ráckapuig pedig Szent Miklós vagy Rácz utca. Ez a része a mai Széchenyi utcának – Evlia Cselebi 1665-ös beszámolója szerint – pallóval fedett volt.
fotó: Tuza Ráduly Marianna, 2013
forrás: beszeloutcanevek.ekt.hu
Megjegyzés küldése