Szihalom község Heves megye Füzesabonyi járásában. - A Rima-patak (más néven Eger-patak) mellett fekszik, sík vidéken, termékeny, kötött talajon. Az Alföld északi peremén, Egertől 20 kilométerre délre helyezkedik el. A 3-as főút és a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal is átszeli a települést.
Története
Szihalom nevét Anonymus Gesta Hungarorumja említette először Zenuhalomu néven: „Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének…s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték…”
Az eleinte királyi birtok települést később I. István király az egri káptalannak adományozta.
1347-ben Miklós nádor tartott itt nádori országgyűlést Heves és Borsod megye nemeseivel.
1417-ben már mint püspöki vámhelyet említették az oklevelekben, ahol az egri püspök szedett sóvámot.
A török hódoltság alatt a falu többször is majdnem elnéptelenedett.
1544-ben a törökök pusztításait csak a falu északkeleti részében vészelte át öt ház, mely helyet azóta is Ötház néven neveznek.
1552-ben, Eger ostroma után az itt átvonuló törökök felégették, két év múlva, 1554-ben pedig a Fülekre telepedett török pasa pusztította el, majd újabb két év múlva, 1556-ban a tatárok égették porrá a falut, de 1596-ban Szihalom már újra a népes települések közé tartozott.
1699-ben a falut ismét a pusztás helyek között említették. Földjeit, rétjeit ekkor az egri vár kapitánya, Butler János bérelte.
Szihalom a 18. század elején ismét benépesült, ekkor mint az egri káptalan jobbágyfaluját említették.
1910-ben 2668 lakosa volt, melyből 2596 magyar, 70 cigány volt. Ebből 2650 volt római katolikus.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott.
Nevezetességei
forrás: wikipedia.org/wiki/Szihalom
Története
Szihalom nevét Anonymus Gesta Hungarorumja említette először Zenuhalomu néven: „Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének…s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték…”
Az eleinte királyi birtok települést később I. István király az egri káptalannak adományozta.
1347-ben Miklós nádor tartott itt nádori országgyűlést Heves és Borsod megye nemeseivel.
1417-ben már mint püspöki vámhelyet említették az oklevelekben, ahol az egri püspök szedett sóvámot.
A török hódoltság alatt a falu többször is majdnem elnéptelenedett.
1544-ben a törökök pusztításait csak a falu északkeleti részében vészelte át öt ház, mely helyet azóta is Ötház néven neveznek.
1552-ben, Eger ostroma után az itt átvonuló törökök felégették, két év múlva, 1554-ben pedig a Fülekre telepedett török pasa pusztította el, majd újabb két év múlva, 1556-ban a tatárok égették porrá a falut, de 1596-ban Szihalom már újra a népes települések közé tartozott.
1699-ben a falut ismét a pusztás helyek között említették. Földjeit, rétjeit ekkor az egri vár kapitánya, Butler János bérelte.
Szihalom a 18. század elején ismét benépesült, ekkor mint az egri káptalan jobbágyfaluját említették.
1910-ben 2668 lakosa volt, melyből 2596 magyar, 70 cigány volt. Ebből 2650 volt római katolikus.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott.
 |
| fotó: Garamvölgyi Ádám |
Nevezetességei
- Római katolikus templom. Jézus Mennybemenetele tiszteletére felszentelt. Barokk stílusú. Műemlék.
- Tájház
- Árpádvár
forrás: wikipedia.org/wiki/Szihalom
Megjegyzés küldése