Vörös démon kísért a Mátra várában: 3 titokzatos hely, amit legendák öveznek

Az izgalmas legendák egy-egy vár eredetét magyarázzák felettébb fantáziadúsan.

Magyarország nem szenved hiányt olyan várakban, amelyek csodás tájak közt magasodnak büszkén, és a történelemről tanúskodnak.

De mi a helyzet azokkal a legendákkal, amelyek hozzájuk fűződnek? Ezekben a történetekben minden terítékre kerül a szerelemtől kezdve a szövetségen át a véres bosszúig.

A vár, amit az ördögfiókák építettek fel

A hollókői vár a Cserhát hegyei közt bújik meg, és az UNESCO világörökséggé nyilvánított Hollókő falu fölött magasodik immár a 13. század óta. Nevének eredetéhez igen érdekes történet fűződik, mely szerint élt a környéken egy Kacsics András nevű úr, aki éppen várat épített.

Megtetszett neki a szomszéd földbirtokos felesége, ezért elraboltatta, és épülő várának egyik termébe záratta. A földbirtokos feleségének azonban volt egy titka: a dajkája egy boszorkány volt, aki szövetséget kötött magával az ördöggel, hogy együtt szabadítsák ki az asszonyt.

A hollókői vár.

Nappal a kőművesek kőről kőre építették a börtön falát, ám minden reggel meglepődve látták, hogy azok szőrén-szálán eltűntek. Kiderült, hogy az éj leple alatt a hűséges ördögfiókák hollóvá változva, a csőrükben elhordták a köveket. Ezeket a szomszédos dombtetőn tették le egy halomba, és ebből épült fel az, amit ma a hollókői várként ismerünk.

A vörös démon szelleme kísért a Mátrában

A siroki vár a Mátra keleti részén, egy vulkáni hegycsúcson magasodik 296 méter magasan. Története az Árpád-kor előtti időszakra nyúlik vissza, mert állítólag már az avarok idején is erőd állt a Várhegyen. A várhoz, amely a török hódoltság után elhagyatott várrommá vált, több kísértethistória is kötődik. Mind közül a legismertebb Kompolt Gizella története, akit vörös démonként is emlegetnek.

A siroki vár

A történet szerint a gyönyörű Gizella az apja halála után lett a vár úrnője. Különös lány volt: alig mosolygott, és hobbija a fegyverekkel való játszadozás volt. Szerelmes is csak egyszer lett, de az végzetes következményekkel járt.

Egy éjszaka ugyanis hét vitéz tévedt arra, és éjszakára bebocsátást kértek. Gizella szállást adott nekik, és miközben vendégül látta őket, az egyik vitézzel szerelembe esett. Azonban nem lehettek egymáséi, mert a másik hat vitézt is rabul ejtette Gizella szépsége, és harcba kezdtek, hogy a győztes nyerhesse el a lány kezét. A harcban meghalt Gizella szerelme, aki így bosszúból megölte az összes többi vitézt is, majd a mélybe vetette magát a legmagasabb szikláról. A helyiek szerint a vörös démon szelleme azóta is kísért a vár a körül, sőt a hét vitéz szelleme is követi őt.

A hét okos tündér vára

A boldogkői vár a Zemplén csodás hegyei közt őrzi a középkor emlékét. És hogy mitől boldog a Boldogkő? Izgalmas és szórakoztató legenda ad rá magyarázatot. A történet szerint élt a közeli Aszaló nevű településen egy Bodó nevű öreg aszalómester. IV. Béla király éppen a tatárok elől menekült, amikor menedéket kért Bodótól. Az öreg jobbágyruhába öltöztette a királyt, elrejtette a pincéjében, majd az érkező tatárok faggatózására süketnek és bolondnak tettette magát. A tatárok egy idő után elunták a hasztalan kihallgatást, és továbbálltak.

A boldogkői vár őrbódéja.

A hálás király megígérte, hogy birtokot ajándékoz a mesternek, de csak azzal a feltétellel, hogy várat épít rajta. Bodó nem tudta, hogyan építsen fel ekkora várat, ám a hét lánya közül a legkisebb, Mári okos ötlettel állt elő. Azt javasolta, hogy mind a heten nemes urakhoz mennek férjül, és majd ők fogják megépíttetni a várat.

Így is lett, a lányok kikötötték udvarlóiknak, hogy csak akkor mennek férjhez, ha mindegyikük egy évig beszáll a vár építésébe. A vár fel is épült hét év alatt, a legenda szerint pedig IV. Béla így szólt az esküvőn: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”

forrás: FEMINA.hu