0
Reggel kilencre volt időpontom, egykor még itt várakozom… De legalább jót beszélgetünk Julikával, aki szerintem néni, szerinte csak Julika, és 91 éves. A piac illata hiányzik neki az utóbbi tíz évben a legjobban és a férje.

Eger, 1955. április 23. Almaárus parasztasszony az egri piacon. Előtte a padon a gyümölcs mérésére szolgáló két tányéros kofamérleg a két kilogrammos öntöttvas súllyal. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc- Tóth István Csaba
A téren már a középkorban vásárokat tartottak. Sőt, egykoron rabszolga-kereskedelem is folyt itt.

Hetivásárok tartására I. Lipót király 1702. évi október 20-áról kelt decretuma által nyert szabadalmat a város.

A tanács 1705-ben rendeletben határozta meg, hogy a hetivásárokat hétfőn és pénteken tartsák. 1767-től keddi és szombati napra tették. A főként mezőgazdasági termények, gyümölcsök szállítására alkalmas kosarak között hátikosarak és kézikosarak láthatók. A felvételen látható közlekedési tábla, a régi „Hangjelzés tilos” tábla.
Eger tanácsa 1789-ben parancsot adott a piacon lévő fabódék elbontására, 1796-ban pedig az akkor épülő minorita templom mellől távolították el a piacozók sátrait.


Eger, 1955. április 23. Puttonyokon pihenő parasztasszonyok nagykendőben az egri piacon. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc-Tóth István Csaba 
A háború után a régi piac Eger belvárosban volt, a Dobó téren, amelynek szélén épült fel az áruház. Azóta innét, valamint a belváros szinte valamennyi utcájából kitiltották a közforgalmat. Egykor a Dobó-szobor környékén még helyi buszjáratok is közlekedtek.

Ekkor az élelmiszer-árusokat a piac északkeleti sarkába, a patak partjára helyezték. Az iparosok csak felváltva árulhattak a hetivásárokon, mert egyszerre nem fértek volna el a piacon.

forrás: MTVA

Megjegyzés küldése

 
Top