Az egriek Török kertnek nevezik. A kaputól jobbra, a falban Illés Gyula és Tarr István 1952-ben készült domborműve hívja fel a figyelmünket a híres 1552-es egri ostromra.
Belépve a kapun a pénztárat találjuk. Innen továbbhaladva a jobb oldalon azok a falak emelkednek, melyek a törökök rohamát Dobó idejében is állták. A balra látható falak később, az olasz mérnökök korszerűsítési időszakában épültek fel 1588-96 között.
A kaputól felfelé sétálva először Gergely deák bástyája magasodik fölénk, melyet az ostrom után, 1553-ban a saját tervei szerint építettek. Szorosan mellette áll a Hippolit-kapu, a csapórács fölött az építtető püspök címerével. Innen a Varkoch-kapubástyához érünk, mely az ostrom idején a vár bejárata volt.
Ezen áthaladva máris a vár belső részében vagyunk. Jobbra egy hatalmas ágyúállás tűnik szemünkbe, melyen – feladatát elveszítve – a keresztút állomásainak egyikét látjuk: Krisztus a kereszten a két latorral. A Kálvária keresztjeit 1846-ban állították fel, ekkortól nevezték Kálvária-dombnak. Az ágyúdomb rendbetételre vár, jelenleg nem látogatható. A déli várfal alatt egy kovácsműhely rekonstrukciója látható. Tovább az emelkedő terepszinten először egy díszkutat látunk, melyet Pusztai Ágoston szobrász készített. Mögötte egy fedett középkori kút tűnik fel.
A vár másik ágyúdombja a rajta lengedező nemzeti színű zászlóról ismerhető fel, amely a török alóli felszabadulás 300. évfordulójára került méltó helyre. Takarásában áll a kovácsok tornya, amelyet a középkorban a kovácsok őriztek és tartottak karban. Az ágyúdomb mellett színes sátrakat találunk, ahol üdítőt és emléktárgyakat lehet vásárolni.
A sátrak mellett jutnak le az Ispotály pincébe. E felett állt a középkori Ispotály, innen származik a régies elnevezése. Itt leülve nyáron hűsölhetünk, télen melegedhetünk, megkóstolhatjuk a borokat, és saját kezűleg palackozhatunk a számunkra legfinomabb fajtából. A pince másik felében egy 3D mozi üzemel, ahol bepillantást nyerhetnek a középkori Eger mindennapjaiba. A Vármúzeum fehér igazgatósági épületének földszintjén találjuk az információt (télen a pénztárat is). Nemcsak felvilágosítást kaphatnak a kiállításokról, de itt kell érdeklődni a Kazamata-látogatásról is. A vár földalatti erődjét csak csoportosan lehet megtekinteni, a vezetések innen indulnak. A kapualj másik oldalában Zala György domborműve kapott helyet, amely eredetileg a budapesti Hősök terét díszítette a törökök elleni küzdelemnek állítva emléket.
A vár belső udvarán egykor a vár életének fontos eseményei történtek. Manapság a nyári időszakban megpezsdül az élet. A hétvégéket őrségváltás, ágyúlövés, fáklyás kazamatavezetés, íjászkodási lehetőség sok-sok rendezvény teszi színesebbé. Szemben velünk a gótikus püspöki palota, melyet Mátyás király diplomatája, Beckensloer János püspök építtetett az 1470-es években. Bár az emeletét átépítették, a földszinti részek ma is felidézik a késő gótika szépségét: a csúcsíves oszlopokon és az árkádos folyosó mennyezetén lévő szebbnél szebb záróköveken keresztül. Az egész épület kiállításoknak ad helyet. A földszinten találjuk a Hősök termét, amely az 1552-es csatának állít emléket. Középen Dobó István vörösmárvány szarkofágját láthatják.
Az épület földszintjén időszakos kiállításokat is megtekinthetünk. Itt mindig változatos, érdekes témákról láthatunk újabb és újabb tárlatokat. Az emeleti termekben gazdag történeti és régészeti kiállítási anyagot találunk: a Szent István alapította püspökség legújabb régészeti kutatási anyagától, a középkori életmódon át, a püspöki udvartartás gazdagságát bemutató tárgyakig. Megismerhetjük a két török ostromot, betekintést kaphatunk a 91 évre Egerben berendezkedett törökök életmódjáról.
A vár utolsó katonai jelentősége a Rákóczi szabadságharc idején volt, ennek emlékeit is őrzi a kiállítás. Megismerhetjük a vár kultuszának rövid történetét. Ha időnk és a körülmények engedik, belepillanthatunk Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regényéből készült film ostromjelenetébe, és zárásként a mai kor kívánalmai szerint számítógép segítségével bebarangolhatjuk a vár területét.
A palota lépcsője alatt van az Éremverde bejárata. Bent különböző gépek segítségével saját kezűleg verhetünk emlékérmeket és egy numizmatikai kiállítást tekinthetünk meg.
Az udvar bal oldalán találjuk a Börtönmúzeumot (tavasztól őszig tart nyitva), ahol a kivégzés, tortúra, megszégyenítés eszközeivel találkozhatunk.
A Börtönmúzeum lejárata mellett emelkedő 19. századi épület emeletén találjuk az Egri Képtárat, melyet Bartakovics Béla érsek 1872-ben alapított. A gyűjtemény a nagy műveltségű, a művészeteket pártoló főpapok hagyatékából és ajándékából állt össze. A kiállítás anyaga igen gazdag, a 16. századi olasz festészettől a 19. századi magyar festészetig terjed.
A gótikus palota és a képtár között jutunk ki a Tömlöc-, majd a Földbástyára. Nevezetes helyen vagyunk, innen öntötték az egri nők a forró vizet, szurkot a törökre, és innen dobálták a köveket is. Itt került felállításra Balassi Bálint mellszobra mely Király Róbert alkotása. Balassi a várból vezette portyáit, és énekelte meg verseiben az egriek vitézségét. A Panoptikumba egy lépcsősoron leereszkedve jutunk be, ahol az Egri csillagok c. film szereplőinek viaszfiguráit ismerhetjük meg.
Elhagyva a Földbástyát a nyugati falon végighaladva jutunk a 14. századi körtoronyhoz, majd a Dobó-bástyára. Ezt a bástyát Dobó István építtette az ostromra készülődve. Ma a reneszánsz körtorony ajtaján keresztül léphetünk be a Dobó-bástya belsejébe, amely konferenciatermeknek és időszakos kiállításoknak biztosít teret több szinten.
Innen visszasétálhatunk az információig, ahol jobbra haladva elérjük a romterületet, a Romkertet, az egykori templom maradványait. Szemben velünk a Kazamata bejárata látszik. Ettől balra, egy kicsiny tető alatt felismerhetjük a 10–11. századi keresztelő-kápolnát (rotunda), az első királyunk, Szent István által Egerben alapított püspökség egyik legkorábbi épületét. Kelet felé félköríves főszentélye volt, amelyre a 15. században egy több periódusú későgótikus templom került.
A helyes időrendi sorrend miatt, tegyünk néhány lépést visszafelé és a lépcsőkön fellépdelve juthatunk be a Romkertbe. Itt tárulnak elénk a románkori és gótikus építkezések nyomai, a templomhajó, a félköríves szentély, és az oldalról hozzákapcsolódó mellékszentélyek. A 12. századi templom falait falfestmények, padlóját márványmozaik fedte. A krónikák szerint ide temették el Imre királyt 1204-ben. A templom a tatárjárás során pusztult el. Gótikus stílusban történt bővítését a 14. század közepén végezték. A 15. század közepén minden korábbinál nagyobb építkezést kezdtek késő-gótikus stílusban. Az 1506-os tűzvész megrongálta az elkészült részeket. A Mohács után kialakult súlyos helyzet miatt a további építésre gondolni sem lehetett, így a templom állapota fokozatosan romlott. A pusztulás 1542-ben folytatódott, amikor a köveket az erődítési munkákhoz használták fel. A gótikus szentélyt bástyává alakították. Az 1552-es ostrom idején a sekrestyében tárolt lőpor felrobbant. A török hódoltság idején fegyverraktárnak használták. A 18. században került sor lebontására, és a megmaradt részeket is betemette a törmelék. A Szent János tiszteletére szentelt székesegyház romjainak ásatása az 1860-as, majd az 1920-30-as években történt meg.
A volt gótikus szentélyben az egyik pilléren Marco Casangrande Szent István szobrát láthatjuk (1835). Innen visszatérünk a fedett bejárati részhez, ahonnan tovább már csak a vári tárlatvezető kíséretében mehetünk a kazamaták felé. A vezetés során megismerkedünk a tüzes kerékkel, a kaszárnyatermekben a korábbi templomok faragott köveivel. Egy bástyabelsőn keresztül eljutunk a Baldigara-féle fülesbástya ágyútermébe, innen pedig a földalatti folyosókba. A 18. században a kazamata járatait betömedékelték. A jelenleg látogatható részeket az említett 1925-ös kutatások hozták felszínre. A járatok megtekintése után elidőzhetünk még a felső ágyúteremben, majd ismét a felszínre kerülünk. A nagy ecetfa árnyékában találjuk Gárdonyi Géza sírját fakereszttel. Innen a várfalon sétálhatunk vissza az udvarra. A gótikus palota melletti északi kapun keresztül hagyjuk el a vár területét.
A közelben áll Gárdonyi Géza lakóháza. Ezt az épületet az író 1897-ben vásárolta, és itt élt haláláig. Otthonában írta legismertebb regényét, az Egri csillagokat, s itt születtek további regényei, novellái. A ház teljes berendezése az írót idézi. Gyönyörű példát állított a hazaszeretetről, bátorságról az Egri csillagok c. regényében. A regény 1901-ben jelent meg könyv alakban, és azóta már sokszor és több nyelven kiadták. Sétáljunk körbe a kertben, a Somogyi Árpád által készített bronzszobor az írót ábrázolja, aki a szeretett történelmi hely, a vár felé néz.
A szöveg az Útravaló Egerben és környékén városnéző és gasztronómiai kalauz alapján készült. A további felhasználásához a kiadó engedélye szükséges.
Fotó: Rácz Kristóf László
forrás: csillagvidek.hu
Megjegyzés küldése