Az egri vár védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekeznek feleleveníteni.
Eger vára a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt. Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros török túlerővel szemben megvédte a várat. Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely további irodalmi és képzőművészeti alkotások közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé. Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből készült film erősítette tovább.
„Lőporfüst – kövek között” – Kazamata kiállítás
Az 1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét-kapu volt. A külső vár 1702-ben elpusztult, de a kaput ezután is használták és csak a XIX. század elején falazták be. A Setét-kaputól tovább haladva a földszinti Kaszárnyatermekbe juthatunk, melyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. A termek ma a vár gótikus székesegyházának építés történetét és a püspökkori várat, valamint a törökkori vár harcászatot és várépítészetet bemutató interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállításoknak adnak otthont. A felső kaszárnya teremben egy hiánypótló kiállítás kapott helyet Egri Csillagok – regény és valóság címmel. A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át az 1570-es években épült földalatti járatrendszerbe jutunk. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták. A kiállítás ajánló videója megtekinthető itt és itt.
Fegyvermustra - Interaktív kiállítás a Péterváry-gyűjteményből
Új interaktív tárlat nyílt a Dobó-bástyában, melynek fókuszában a Péterváry-gyűjtemény Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében megvásárolt darabjai állnak, kiegészülve a Vármúzeum saját gyűjteményi anyagával. A kiállított fegyverek megújult formában várják a látogatókat. A gyűjtemény időben és térben is nagyon széles skálán mozog: a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át Ázsiáig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek mellett most a kiállítás igyekszik a harcászat átalakulásának lépéseit, a lőpor forradalmi hatását is áttekinteni. A kora újkort megelőző középkori, majd a 18-19. századi, és végül a Nagy Háborúban használt fegyverek bemutatásával pedig nagy történelmi távlatokban elhelyezve élhetjük át a fegyverek, a harcászat és a háborús konfliktusok mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Az egri vár története
A vár történetét Szent István király korától a Rákóczi-szabadságharcig bemutató kiállítás a gótikus püspöki palota emeletén kapott helyet. A látogató nyolc (reneszánsz kori) termen keresztül ismerheti meg a végvári élet mindennapjait, az 1552-es, híres török ostrom részleteit, majd az 1596-os végzetes csata következményeit és a törökök 91 évvel későbbi kiűzésének körülményeit. Az élményt makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és pirotechnikai elemek teszik teljessé.
Hősök terme
A kiállítás jelenleg tárlatvezetéssel látogatható.
Az egri várkultusz ápolására szolgál a gótikus Püspöki Palota földszintjén található Hősök terme. 1965-ben helyezték el itt Dobó István vörös márvány síremlékének fedőlapját, mely a páncélba öltöztetett hős várkapitányt ábrázolja. A síremléket két oldalról hat, Kiss István szobrászművész által készített nagyméretű szobor veszi körül, melyek az 1552-es várvédelem szereplőit szimbolizálják: végvári katonákat, tiszteket, kovácsot és az egri nőket. A teremben lévő kőszarkofágok a gótikus székesegyház körül eltemetettek csontjait őrzik. A falon annak a 315 személynek a neve olvasható, akik az ostrom idején a várban tartózkodtak, s nevük fennmaradt.
Múlt-Kirakó
A tárlat válogatást nyújt Heves megye területéről előkerült régészeti leletekből az őskőkortól a honfoglaláskoráig. A kiállítás a gyűjtemény kezdeteitől a legújabb kutatások eredményeinek bemutatásával nyújt betekintést a régészek és restaurátorok munkájába, hogyan próbálják kirakni az előkerült tárgyakból, jelenségekből történelmünk darabjait.
Rekonstrukciós eszközökkel, másolatokkal, a régészek munkájáról és a kísérleti régészet eredményeiről szóló rövidfilmekkel keltik életre a múlt emlékeit. Eme több évezredet felölelő időszakról igen keveset tanulnak az iskolában, ezért tárlatvezetéseken, múzeumi órákon, múzeumpedagógiai foglalkozásokon is megismerhetik az érdeklődők a magyar államalapítást megelőző korszakok történetét, a tárgyakon keresztül az itt élt népek mindennapjait.
Börtönkiállítás: Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon
A kiállítás jelenleg zárva tart.
A XVI. században a kanonokok házaiból, a kenyérosztó házból és a pékségből, valamint egy nagyméretű magtárból álló épületsor állt a palota udvar nyugati oldalán. Mára már csak a házsor alatt húzódó pince maradt meg, melyben a Börtönkiállítás látható, ahol a középkori Magyarország büntetési nemeit mutatjuk be.
A kiállítás első részében a megszégyenítéshez, testfenyítéshez, testcsonkításhoz használt eszközöket láthatunk, mint a pellengér (szégyenoszlop) vagy a különböző kalodák. A tárlat másik felében a középkori kivégzési nemeket és eszközeit mutatjuk be. A kivégzés a feudalizmus korában az elrettentést szolgálta, ezért nyilvánosan hajtották végre azokat.
Romkert, Rotunda
Az egri püspökséget Szent István alapította 1001 és 1009 között. A várdombon a XI-XII. század során épült meg a Szent Jánosnak szentelt székesegyház, mely többek közt I. Imre király végső nyughelye lett.
A bazilika a XIV. század derekán nagyszabású gótikus átépítésen esett át. A templom két oldalán kápolnák épültek, melyek falát támpillérekkel erősítették meg. Egy monumentális, háromhajós, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós székesegyház tervei születtek meg, melynek keleti része a század végére el is készült. Méretében és építészeti megoldásaiban vetekedett volna a korszak bármelyik európai katedrálisával, de sajnos a megváltozott külpolitikai viszonyok miatt építése nem folytatódott. 1506-ban villámcsapás érte, mely hatalmas tűzvészt okozott, így további építése végleg abba maradt. Miután Buda török kézre került a vár megerősítése még fontosabbá vált. Ezért a székesegyház gótikus szentélyét 1542-ben bástyává alakították.
A Romkertből a Setét-kapu felé haladva láthatjuk a Rotundát, mely Eger korai történetének talán legfontosabb építészettörténeti maradványa. A körkápolnát a templomépítkezések, korszerűsítések pusztították el, de alapfalai jórészt helyükön maradtak. A mintegy hét méter átmérőjű Rotunda része volt az egykor itt álló püspöki udvarháznak. Sajnos, csak a kápolna déli oldali íve maradt meg, valamint néhány falrészlet az északkeleti falívből. A régészeti feltárás során egy kőlappal fedett, épített sír került elő, melyben ugyan csontmaradványok nem voltak, de elhelyezkedése és a sírban talált fejtámasz magas rangú egyházi személyre utaltak.
EGRI VÁR PROGRAMOK 2020
Emlékhelyek napja
Az Egri vár 2014 óta Magyarország Nemzeti Emlékhelye. A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, lehetőséget nyújtanak arra, hogy megtapasztalhassuk és megismerhessük a magyar történelem sorsfordító eseményeit. Az Emlékhelyek Napján bemutatjuk mindazt, mellyel az Egri vár több mint ezer éves múltjával kiérdemelte e címet.
Május 09.
Múzeumok éjszakája
A Múzeumok Éjszakájára a Dobó István Vármúzeum is hosszított nyitva tartással és színes programokkal készül. Fáklyás felvonulás, fegyverbemutatók, máglya gyújtás és táncház, tudományos előadások és rendhagyó tárlatvezetések, kézműves foglalkozások várják a látogatókat!
Június 27.
Gárdonyi Géza születésnapja
Kellemes nyári délutáni időtöltésre invitáljuk azokat, akik olvassák írásait és szeretik, és azokat is, akik eddig csak az Egri csillagok című regény írójaként ismerik Gárdonyi Gézát!
Születésnapi kerti ünnepséggel köszöntjük a Nagy Könyv íróját egri otthonában, a Gárdonyi Géza Emlékházban. Műveinek részleteit ismert színművészek tolmácsolják, a programot születésnapi torta, egy pohár finom bor és baráti beszélgetés kíséri.
Augusztus 03.
Végvári Vigasságok - Ostrom 1552
A fesztivál során a látogatók átélik a híres 1552-es dicső ostrom pillanatait. Korhű fegyverek bemutatójával, hagyományőrző csapatokkal, családi programokkal, felvonulásokkal, kiállításokkal és koncertekkel várjuk az érdeklődőket. Tradicionális mesterségek kézművesei kínálják portékáikat és mutatják be a szakma mesterfogásait. A fesztivál csúcspontjaként közel 200 vitéz katona eleveníti fel az 1552-es dicső várvédelem és a híres Egri csillagok című regény jeleneteit!
Augusztus 14.
Pezsgős tűzijáték az Egri várban
Augusztus 20-án testközelből nézhetjük a város legmagasabb pontjáról az ünnepi tűzijátékot egy pohár pezsgő kíséretében!!
Augusztus 20.
Tarisznyavári Mulatságok a Várműhelyben
Őszi mulatság az Egri vár tarisznyavárában, a Várműhelyben. Megismerhetik a régi mesterségek titkait, kipróbálhatják a tárgyalkotó mesterségek különleges fogásait, részesei lehetnek a végvári vitézi élet hétköznapjainak!
Október 03.
Az Egri Vár Napja
1552. október 17-én a törökök feladták az Egri vár ostromát és elhagyták Egert. A győzelem emlékére október 17-e minden évben az Egri Vár Napja. Ezt az emlékezetes napot múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozásokkal, haditorna bemutatókkal, történelmi játszóházakkal és szakmai programokkal ünnepli a Vár.
Október 17.
Gárdonyi emléknap
Emlékkonferenciával, koszorúzással, irodalmi teadélutánnal ápoljuk Gárdonyi Géza író emlékét.
November 05.
forrás: www.egrivar.hu
Megjegyzés küldése