A belvárosban egy rövid sétával 9 templomot tudunk bejárni, kezdjük utunkat a klasszicista stílusban épült Bazilika megtekintésével, mely a város legjelentősebb vallási épülete. Innen bármelyik kacskaringós kis utcát választhatjuk a főutcáról, a Dobó térre érkezünk, ahol a Páduai Szent Antal tiszteletére emelt, impozáns barokk stílusú Minorita templomot találjuk.
Az Egri Bazilikát más néven Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyháznak is nevezik
Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait. Az Egri Bazilika Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kéri fel a korszak nagy építészét Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt. Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.
A bazilika szobrainak megalkotására Pyrker érsek egy fiatal, tehetséges velencei szobrászt kért föl: Marco Casagrandét. Ő alkotta a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elől Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat láthatjuk.
A barokk egyházi építészet egyik legszebb épületének számít a Páduai Szent-Antal templom
Legtöbben csak Minorita templomnak hívják. 1771-ben történt meg a felszentelés Szent- Antal tiszteletére. Tervezője Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, aki a bécsi hercegérsek építésze volt.
Az építés hivatalos évszáma ugyan 1771, de a templombelsőt 1792-ig csinosítgatták a kor művészei is. A főbejáratot korintoszi oszloppárok fogják közre. A kapu zárókövén az „Istenért semmi sem elegendő” felirat ékeskedik. Ez az építmény kicsit kilóg a magyarországi barokk templomok sorából, mivel homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.
A Rác templom, másik nevén Görögkeleti Szerb templom egy dombon található Eger történelmi belvárosához közel.
A templom 1799-re készült el Povolni János mester alapján copf stílusban. 1979-ben a templomot felújították, jelenleg múzeumként is funkcionál, egész évben várja a látogatókat és a turistákat. Hétfőn nem látogatható az épület.
A templom belterének kialakítása eltér a többi egri barokk templométól. Belsejének fő szépségét a Jézust, Szent Miklóst, apostolokat, szenteket és prófétákat is ábrázoló ikonosztáz adja, amely barokk és rokokó stílusban készült. Szentély, baldachinos oltár és egy zarándokhelyet bemutató kiállítás is található itt. A templom további különlegessége egy copf stílusú szószék és a vörösfenyő padok.
Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom
A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült, a teljes épület 1755-re készült el. A falképeket 1927-ben Unghváry Sándor-, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778) festette. A templom bútorzata a 18. század végéről származik.
Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom
A templom alapkövét 1700-ban tették le, de az építkezéshez csak 1731-ben kezdtek hozzá. Az épület végül 1743-ban készült el.
A Servita rend ausztriai tartományából érkezett meg Egerbe a török kiűzése után
Ők újították fel a Máriás búcsújárást, amit a Fájdalmas Anya tiszteletére rendeznek meg. A rend legfőbb ismertetőjegyei közé tartozik, hogy Szűz Mária tiszteletére alakultak meg és legfőbb feladataik közé a szentélyek gondozása, a hódolat terjesztése és a harmadik világban végzett missziós tevékenységek tartoznak.
foeeás: visiteger.com
Megjegyzés küldése