Megyénk számos kikapcsolódásra, túrázásra alkalmas természeti kinccsel rendelkezik.
Az Ostorosi-víztározó egy mesterséges tó a Heves megyei Ostoroson, a Bükk déli lábánál. A víztározó a horgászok körében közkedvelt.
A nyolcvanas években alakították ki a tavat, az Ostoros-patakon létesített gát segítségével. A rendszerváltás idején a tó az Egyetértés Szövetkezet és az ostorosi önkormányzat tulajdonában volt. 2002-ben árverésen kelt el a szövetkezet tulajdonrésze. A vételár 75 millió forint volt. A korábban fürdésre is használt tavat ettől kezdve már csak a horgászok vehették igénybe, mert az új tulajdonos nem járult hozzá a szabadtéri fürdőzéshez.
A 30 hektáron elterülő tavat az Ostoros-patak felduzzasztott vize táplálja és egyúttal ugyanezen patak szállítja el. A tó mellett kelet felől két kiemelkedés dombja húzódik, melyek közül a tó északi részénél fekszik az Aranybika-tető 250 méter magas tömbje, míg tőle délebbre, a tó keleti partján található a Közép-hegy 250 méteres magasságú dombja. A tótól délkeletre fekszik a 260 méter magas Pünkösd-hegy. A tótól keletre erdőség borítja a domboldalakat.
Egerszalók a Laskó-völgyi víztározó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.
A több, mint 4.000.000 m3 víz egy 120 hektáros tóban összpontosul. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti.
A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.
A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottunk ki a tó egri oldalán, ahol a horgász gépkocsijával teljesen megközelítheti a vízpartot.
Felsőtárkány határában eredő számtalan patakot a Tárkányi-patak gyűjti össze, a patakokat források táplálják
Legjelentősebb a Szikla-forrás, amelyet tóvá duzzasztottak, így jött létre a Felsőtárkányi-tó.
Ennek a tónak a környéke festői szépségű. Számos horgászverseny helyszíne, ezenkívül május 1-jén és augusztus 20-án gazdag programokat szerveznek a tó partjára. A Szikla-forrás Felsőtárkány északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre. A karsztforrásban tulajdonképpen a Délnyugati-Bükkben futó Lök-völgy búvópatakja jut ismét felszínre.
A bővizű sziklaforrás vizét már a XVIII. században tóvá duzzasztották. A tó környéke szépen parkosított, kedvelt kirándulóhely. Három tanösvény csomópontja található itt, a parton szabadtéri színpad található. A tó közeléből indul a felsőtárkányi erdei kisvasút.
Bélapátfalva, Gyári-tó
Nyugalom és békesség lengi körül az erdőkkel körülvett hegyi Bélapátfalvi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben.
A szabadidő eltöltésének számos módja van; hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakó helyek invitálnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk is a Lóczi-forrás kristálytiszta vizéből.
A tó horgászásra is kiválóan alkalmas. Napijegyek egy kisvendéglőben válthatók. Festői látványt nyújt az erdőkkel körülvett, horgász tó. Nyáron strandolók, télen korcsolyázók kedvenc helye. Hatalmas, ápolt rétek várják kempingezés, a sportolás, és a napozás híveit. Kijelölt tűzrakó helyek csábítanak bográcsozásra, szalonnasütésre. A környék erdeiben lehetőség van hegyikerékpározásra, túrázásra és vadászatra is. Élvezze a tó nyugodt hangulatát!
Markazi-tó
A lenyűgöző környezet, a pazar kilátás, a sokszínű virág és állatvilág paradicsomában.
A Markazi-víztározó egy tó a Heves megyei Markazon, a Mátra déli lábánál. A 154 hektáron elterülő és legmélyebb pontján 14-15 méter mély tavat a Malom-patak, a Zsidó-patak és a Hatra-patak felduzzasztott vizei táplálják. Vizét a Nyiget-patak szállítja el.
Bármerről is közelít az utazó, a hegyekkel, szőlőtáblákkal körülvett tó látványa azonnal lenyűgözi. A víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. Így az engedéllyel rendelkezők horgászhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak, szörfözhetnek a tavon. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést. A tó gazdag halállománnyal rendelkezik, megtalálható benne a ponty, keszeg, törpeharcsa, harcsa, süllő, csuka, busa, amúr.
A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést.
Domoszlói horgásztó
A tó kiemelkedő halalomanyának egyik titka a hegyekben eredő Tarjanka-patak melynek vize táplálja a horgásztavat. A Mátrában eredő folyó a hegyből kimosott ásványi anyagokat a tóba szállítja, melynek köszönhetően teljesen önfenntartó vegetáció alakult ki a horgásztóban. Az 54 hektáros vízfelületű mesterségesen kialakított tó a horgászok paradicsoma.Halak a tóbanA kristálytiszta vizű horgásztóba történő rendszeres haltelepítés és a halak számára rendkívül kedvező élettérnek köszönhetően kivételes mennyiségű és minőségű hal van a tóban.
A horgásztóban élő halak kivétel nélkül sport halak melyek természetes körülmények között nőttek fel és ennek köszönhetően kifogásuk kivételes élmény jelent.A tóban található halak: ponty, süllő, amur, kárász, keszeg, harcsa, balin. A domoszlói horgásztavon van lehetőség csónakból is horgászni, de természetesen éjszakai horgászás is szerepel a szolgáltatások között.Dombok övezte tájA hegységelőtéri dombság legnagyobb tengerszint feletti magassága megközelíti az 500 métert. Jelentősebb kiemelkedései a Közép-, a Szár-, a Pipis- és a Kopasz-hegy. Háttérben kiemelkedik a Kékes büszke csúcsa. A terület a Mátrai Tájvédelmi Körzet része. Erdőtársulásait cseres tölgyesek és egyéb bokorerdők alkotják, területe valójában erdős-sztyep zóna.
Éghajlata a Mátra szélárnyékoló hatása miatt mikroklimatikus jegyekkel bír. A csapadék 700 mm körüli, a középhőmérséklet 9,5-10 °C, az évi napsütéses órák száma 1900-1950. Leggyakrabban a nyugati és a keleti szelek fújnak.MátraA Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el aCserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és aGalya-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk után.
Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Cserháttól a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el. A hegység központi része – a Magas-Mátra – hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják.
A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m) kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. Dél felé aMátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északonMátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra.
A Tisza-tó (más néven Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén
1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be. A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.
A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.
A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható.[1]
2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 m²-es főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 000 liter össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet 7 hektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.
a lista nem teljes
forrás: wikipedia.org, elmenyekvölgye.hu
Az Ostorosi-víztározó egy mesterséges tó a Heves megyei Ostoroson, a Bükk déli lábánál. A víztározó a horgászok körében közkedvelt.
A nyolcvanas években alakították ki a tavat, az Ostoros-patakon létesített gát segítségével. A rendszerváltás idején a tó az Egyetértés Szövetkezet és az ostorosi önkormányzat tulajdonában volt. 2002-ben árverésen kelt el a szövetkezet tulajdonrésze. A vételár 75 millió forint volt. A korábban fürdésre is használt tavat ettől kezdve már csak a horgászok vehették igénybe, mert az új tulajdonos nem járult hozzá a szabadtéri fürdőzéshez.
A 30 hektáron elterülő tavat az Ostoros-patak felduzzasztott vize táplálja és egyúttal ugyanezen patak szállítja el. A tó mellett kelet felől két kiemelkedés dombja húzódik, melyek közül a tó északi részénél fekszik az Aranybika-tető 250 méter magas tömbje, míg tőle délebbre, a tó keleti partján található a Közép-hegy 250 méteres magasságú dombja. A tótól délkeletre fekszik a 260 méter magas Pünkösd-hegy. A tótól keletre erdőség borítja a domboldalakat.
Egerszalók a Laskó-völgyi víztározó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.
fotó: geocaching.hu
A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.
A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottunk ki a tó egri oldalán, ahol a horgász gépkocsijával teljesen megközelítheti a vízpartot.
Felsőtárkány határában eredő számtalan patakot a Tárkányi-patak gyűjti össze, a patakokat források táplálják
Legjelentősebb a Szikla-forrás, amelyet tóvá duzzasztottak, így jött létre a Felsőtárkányi-tó.
fotó: Németh Richárd
A bővizű sziklaforrás vizét már a XVIII. században tóvá duzzasztották. A tó környéke szépen parkosított, kedvelt kirándulóhely. Három tanösvény csomópontja található itt, a parton szabadtéri színpad található. A tó közeléből indul a felsőtárkányi erdei kisvasút.
Bélapátfalva, Gyári-tó
Nyugalom és békesség lengi körül az erdőkkel körülvett hegyi Bélapátfalvi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben.
fotó: Vadál Tamás
A tó horgászásra is kiválóan alkalmas. Napijegyek egy kisvendéglőben válthatók. Festői látványt nyújt az erdőkkel körülvett, horgász tó. Nyáron strandolók, télen korcsolyázók kedvenc helye. Hatalmas, ápolt rétek várják kempingezés, a sportolás, és a napozás híveit. Kijelölt tűzrakó helyek csábítanak bográcsozásra, szalonnasütésre. A környék erdeiben lehetőség van hegyikerékpározásra, túrázásra és vadászatra is. Élvezze a tó nyugodt hangulatát!
Markazi-tó
A lenyűgöző környezet, a pazar kilátás, a sokszínű virág és állatvilág paradicsomában.
fotó: markaz.hu
Bármerről is közelít az utazó, a hegyekkel, szőlőtáblákkal körülvett tó látványa azonnal lenyűgözi. A víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. Így az engedéllyel rendelkezők horgászhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak, szörfözhetnek a tavon. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést. A tó gazdag halállománnyal rendelkezik, megtalálható benne a ponty, keszeg, törpeharcsa, harcsa, süllő, csuka, busa, amúr.
A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést.
Domoszlói horgásztó
A tó kiemelkedő halalomanyának egyik titka a hegyekben eredő Tarjanka-patak melynek vize táplálja a horgásztavat. A Mátrában eredő folyó a hegyből kimosott ásványi anyagokat a tóba szállítja, melynek köszönhetően teljesen önfenntartó vegetáció alakult ki a horgásztóban. Az 54 hektáros vízfelületű mesterségesen kialakított tó a horgászok paradicsoma.Halak a tóbanA kristálytiszta vizű horgásztóba történő rendszeres haltelepítés és a halak számára rendkívül kedvező élettérnek köszönhetően kivételes mennyiségű és minőségű hal van a tóban.
fotó: pacatavak.hu
Éghajlata a Mátra szélárnyékoló hatása miatt mikroklimatikus jegyekkel bír. A csapadék 700 mm körüli, a középhőmérséklet 9,5-10 °C, az évi napsütéses órák száma 1900-1950. Leggyakrabban a nyugati és a keleti szelek fújnak.MátraA Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el aCserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és aGalya-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk után.
Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Cserháttól a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el. A hegység központi része – a Magas-Mátra – hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják.
A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m) kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. Dél felé aMátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északonMátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra.
A Tisza-tó (más néven Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén
fotó: wikipedia.org
A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.
A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható.[1]
2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 m²-es főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 000 liter össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet 7 hektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.
a lista nem teljes
forrás: wikipedia.org, elmenyekvölgye.hu
Megjegyzés küldése