Hevessy Sándor így írt egy megemlékezésében!
Szalad az idő, futnak az évek, és a mi nagy múltú városunknak, Egernek életéiből már majdnem feledésbe merült emlékei tűnnek elő. Így egy régi 1898-ban megjelent könyvben lapozgatva olvashatjuk:
A régi városház Egerben. Most kapja az utolsó haláldöfést. (1898. június). Teljesen lebontják.
Néhány nap múlva nyoma se marad, csupán a helye, amelyen az új, modem, díszes városházát fogják fölépíteni. ” Valóban nem kicsi esemény volt ez Eger történetében, amelyről most, hetvenöt (mai idő szerint 122) éve, egy évszázad elmúltával érdemes megemlékezni, és időszerű elgondolkozni egy kapcsolódó kérdésről: a régi írások szerint a „belvárosban” volt egykori tanácsházakról. Kilencvenegy éven keresztül élt Eger a félhold uralma alatt és csak a Budavár visszafoglalását követő évben, 1687-ben került sor itt a felszabadításra.
A bevonulók elé a romlás és pusztulás sivár képe tárult, a házak nagy része romokban hevert, a város szinte lakatlan volt. A várt újjáépülés nagyon vontatottan indult meg és lassan, csak a XVIII. század elején, a Rákóczi vezette szabadságharc elmúltával kezdett nálunk az új, immár barokk város kialakulni.
A bekövetkező fejlődés tette azután szükségessé egy hivatali épület, az első egri városháza megvalósítását is, amely elég gyorsan a mai Széchenyi utca 12. számú ház helyén létesült. Ez az építmény azonban gyenge és túlságosan kicsi alkotás lehetett, amely bizonyára nem sokáig felelt meg a kívánalmaknak, és így azt már a XVIII. század első negyedének folyamán elhagyta a város közigazgatása, hogy beköltözzön egy akkor felépült nagyobb, új városházba. Igen, a város közigazgatása udvarán.
A nézők pedig még 1874-ben is szabad, ég alatt, és ha véletlenül eső jött esernyő alatt ülve „élvezték” az előadást! A mostani ott álló nagy, emeletes épület azután csak az 1870-es évek derekán készült el, addig egy dísztelen deszkapalánk határolta az utcai vonalat, amely előtt feneketlen volt a s á r. Eger XVIII. századi mind gyorsabb növekedése, amint erről már szó volt, szükségessé tette egy nagyobb közigazgatási épület, városháza létesítését. Ennek helyéül legalkalmasabbnak látszott a mai Dobó István tér, amely az 1700-as években mindinkább a „polgárváros centrum a” jellegét vette fel, körülvéve szép, értékes épületekkel.
Levéltári adatok szerint az építkezés Noszvay Ferenc kikeresztelkedett néhai török földesúrnak az előbb említett tér déli oldalán volt telkén 1714-1716-ban kezdődött, az építőmesterek Pirner Mihály, Wolfharter Márton és Fraxl András voltak. És hogy mennyire fontosnak érezte a város vezetősége a környezet még jobb kialakítását, mutatja, hogy a városházi munkák idején az ottani régi pallóátjáró helyett az „Eger folyón” keresztül egy új, kényelmes közlekedési hidat építettek, fából. Ezt Andersz József ácsmester csinálta.
A városháza munkái nem fejeződtek be gyorsan, ott még több éven át toldalékokat építettek, átalakításokat végeztek így például 1736-ban a városház telkén újabb két boltot és három szobát alakítottak ki, amidőn, többek között „Steinhoszer" (Steinhäuser) János György asztalos és Hering Ferenc kovács voltak a mesterek. Az épületfákat többnyire a piacon vették a falusiaktól! A téglát az egri püspökség akkor felsőtárkányi téglavetőjéből szerezték b e.
Az 1738-1739. években azután ismét építettek bolthelyiségeket és Ennyit tehát a „régi egri városháza” kivonatos történetéből, és most még pillantsunk be röviden az „utód”, a mostani városi tanácsépület keletkezésébe! Eger város tanácsának előterjesztésére 1896-ban elrendelte az itteni képviselőtestület egy új városház tervének, valamint az építkezés költségvetésének elkészítését, és ezekkel a munkákkal Wind István egri építészmérnököt bízta meg.
A terv és költségvetés az 1898. év elejére lett készen, amelyek szerint a várható építési költségeket 112,503 forintban irányozták elő. Egyébként jellemző a mutatkozó lelkesedésre, hogy a „műgonddal összehozott szép tervezetet Wind István, egyúttal városi képviselő, díjtalanul bocsátotta a város polgármesterének, Jankovics Dezsőnek rendelkezésére! A nagy építkezést azután Benedek Béla budapesti „műépítésznek” adták vállalatba, olyan kikötéssel, hogy egyes munkákban egri iparosokat tartozik részesíteni.
A vállalkozó így 1898. május „hóban” a régi épületek bontását megkezdte és a nagyszabású építkezés 1900. januárjában nyert befejezést. A kortárs szerint pedig a városháza, igazán olyan szép lett, hogy örömmel szemlélheti minden elfogulatlan ízlésű ember. Ezzel a végére értünk az egri városházak változatos históriájának. Igen, sok mindent elmesélt ez a „történelem ” is, amelyre, úgy hiszünk, szívesen fogunk ezután visszagondolni!
Hevessy Sándor
A cikket összeállította, Farkas Péter
Szalad az idő, futnak az évek, és a mi nagy múltú városunknak, Egernek életéiből már majdnem feledésbe merült emlékei tűnnek elő. Így egy régi 1898-ban megjelent könyvben lapozgatva olvashatjuk:
Az épület bontása 1898-ban!
Néhány nap múlva nyoma se marad, csupán a helye, amelyen az új, modem, díszes városházát fogják fölépíteni. ” Valóban nem kicsi esemény volt ez Eger történetében, amelyről most, hetvenöt (mai idő szerint 122) éve, egy évszázad elmúltával érdemes megemlékezni, és időszerű elgondolkozni egy kapcsolódó kérdésről: a régi írások szerint a „belvárosban” volt egykori tanácsházakról. Kilencvenegy éven keresztül élt Eger a félhold uralma alatt és csak a Budavár visszafoglalását követő évben, 1687-ben került sor itt a felszabadításra.
Az épület bontása 1898-ban és ebben az évben megindul az új városháza építése!
Az új épület 1900 januárjában lett kész!
A bekövetkező fejlődés tette azután szükségessé egy hivatali épület, az első egri városháza megvalósítását is, amely elég gyorsan a mai Széchenyi utca 12. számú ház helyén létesült. Ez az építmény azonban gyenge és túlságosan kicsi alkotás lehetett, amely bizonyára nem sokáig felelt meg a kívánalmaknak, és így azt már a XVIII. század első negyedének folyamán elhagyta a város közigazgatása, hogy beköltözzön egy akkor felépült nagyobb, új városházba. Igen, a város közigazgatása udvarán.
A nézők pedig még 1874-ben is szabad, ég alatt, és ha véletlenül eső jött esernyő alatt ülve „élvezték” az előadást! A mostani ott álló nagy, emeletes épület azután csak az 1870-es évek derekán készült el, addig egy dísztelen deszkapalánk határolta az utcai vonalat, amely előtt feneketlen volt a s á r. Eger XVIII. századi mind gyorsabb növekedése, amint erről már szó volt, szükségessé tette egy nagyobb közigazgatási épület, városháza létesítését. Ennek helyéül legalkalmasabbnak látszott a mai Dobó István tér, amely az 1700-as években mindinkább a „polgárváros centrum a” jellegét vette fel, körülvéve szép, értékes épületekkel.
Levéltári adatok szerint az építkezés Noszvay Ferenc kikeresztelkedett néhai török földesúrnak az előbb említett tér déli oldalán volt telkén 1714-1716-ban kezdődött, az építőmesterek Pirner Mihály, Wolfharter Márton és Fraxl András voltak. És hogy mennyire fontosnak érezte a város vezetősége a környezet még jobb kialakítását, mutatja, hogy a városházi munkák idején az ottani régi pallóátjáró helyett az „Eger folyón” keresztül egy új, kényelmes közlekedési hidat építettek, fából. Ezt Andersz József ácsmester csinálta.
A városháza 1910-ben!
Az 1738-1739. években azután ismét építettek bolthelyiségeket és Ennyit tehát a „régi egri városháza” kivonatos történetéből, és most még pillantsunk be röviden az „utód”, a mostani városi tanácsépület keletkezésébe! Eger város tanácsának előterjesztésére 1896-ban elrendelte az itteni képviselőtestület egy új városház tervének, valamint az építkezés költségvetésének elkészítését, és ezekkel a munkákkal Wind István egri építészmérnököt bízta meg.
A terv és költségvetés az 1898. év elejére lett készen, amelyek szerint a várható építési költségeket 112,503 forintban irányozták elő. Egyébként jellemző a mutatkozó lelkesedésre, hogy a „műgonddal összehozott szép tervezetet Wind István, egyúttal városi képviselő, díjtalanul bocsátotta a város polgármesterének, Jankovics Dezsőnek rendelkezésére! A nagy építkezést azután Benedek Béla budapesti „műépítésznek” adták vállalatba, olyan kikötéssel, hogy egyes munkákban egri iparosokat tartozik részesíteni.
A vállalkozó így 1898. május „hóban” a régi épületek bontását megkezdte és a nagyszabású építkezés 1900. januárjában nyert befejezést. A kortárs szerint pedig a városháza, igazán olyan szép lett, hogy örömmel szemlélheti minden elfogulatlan ízlésű ember. Ezzel a végére értünk az egri városházak változatos históriájának. Igen, sok mindent elmesélt ez a „történelem ” is, amelyre, úgy hiszünk, szívesen fogunk ezután visszagondolni!
Hevessy Sándor
A cikket összeállította, Farkas Péter
Megjegyzés küldése