Az 1970-es évek elején kezdték építeni, az egri lakásépítési hullám legnagyobb beruházásaként, amely során (más lakótelepekkel együtt) összesen kb. 10 000 lakást építettek 15 év alatt.
Modern ikerházak már korábban is épültek a Malomárok utcában. Az első háztömb 1971-re készült el.
Ezután az 1980-as évek közepéig folytatódtak az építkezések. Az új lakótelep Eger testvérvárosáról, Csebokszáriról kapta a nevét, ám a rendszerváltozás után már Északi lakótelepként vagy Felsővárosként utalnak rá (ez utóbbit akkor használják, ha a Rákóczi út nyugati oldalán lévő családi házakról is beszélnek).
A városrészben található 2 általános iskola, három óvoda és három középiskola. A városrész Eger-patak menti, Malom utcai bejáratú nagy-telkén található a római katolikus főiskola kollégiuma. Található továbbá a területen 4db Óvoda-Bölcsőde együtteseként megépült létesítmény, melyek bölcsődei részében mára már orvosi rendelők, illetve családsegítő szolgálat működik.
Északi szomszédja a területnek az utóbbi években a városrész és Felnémet között kiépült gazdasági terület, „bevásárló negyed”.
A településszerkezeti tervben meghatározott városrész határai: keleten az Eger–Putnok-vasútvonal, illetve a Cifra hóstya régi Cifrakapu utca menti beépítése, délen Malom utca, nyugaton a Rákóczi Ferenc utca.
A felsővárosi lakótelep szerkezete a XX. század második felének lakótelep építési lázában alakult ki. Fő szerkezetét, az Egerre jellemző, hosszan elnyúló észak déli tengely határozta meg.
E szerkezetet hangsúlyozza a vasút, az országos főút és az Eger-patak szintén észak-dél irányú nyomvonala. Az Eger-patak és a Malomárok utca mentén 8db ikerházas beépítésű egyedi jelensége a telepnek a magánkertes telekcsoport. Az Eger-Putnok vasútvonal mentén egészen a Cifrakapu városrészig úszótelkes sorgarázsok húzódnak.
Forrás: wikipedia.org
Modern ikerházak már korábban is épültek a Malomárok utcában. Az első háztömb 1971-re készült el.
Ezután az 1980-as évek közepéig folytatódtak az építkezések. Az új lakótelep Eger testvérvárosáról, Csebokszáriról kapta a nevét, ám a rendszerváltozás után már Északi lakótelepként vagy Felsővárosként utalnak rá (ez utóbbit akkor használják, ha a Rákóczi út nyugati oldalán lévő családi házakról is beszélnek).
1978, még állnak a régi házak a Rákóczi úton, de az utca túloldalán már dübörög
a házgyári technológia, épül a lakótelep
Fotó: Molnár István Géza
A városrészben található 2 általános iskola, három óvoda és három középiskola. A városrész Eger-patak menti, Malom utcai bejáratú nagy-telkén található a római katolikus főiskola kollégiuma. Található továbbá a területen 4db Óvoda-Bölcsőde együtteseként megépült létesítmény, melyek bölcsődei részében mára már orvosi rendelők, illetve családsegítő szolgálat működik.
Északi szomszédja a területnek az utóbbi években a városrész és Felnémet között kiépült gazdasági terület, „bevásárló negyed”.
Fotó: Varga Ádám Levente
A felsővárosi lakótelep szerkezete a XX. század második felének lakótelep építési lázában alakult ki. Fő szerkezetét, az Egerre jellemző, hosszan elnyúló észak déli tengely határozta meg.
E szerkezetet hangsúlyozza a vasút, az országos főút és az Eger-patak szintén észak-dél irányú nyomvonala. Az Eger-patak és a Malomárok utca mentén 8db ikerházas beépítésű egyedi jelensége a telepnek a magánkertes telekcsoport. Az Eger-Putnok vasútvonal mentén egészen a Cifrakapu városrészig úszótelkes sorgarázsok húzódnak.
Forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése