A járvány alatt lehet, hogy többet teszünk a klímaváltozás lassításáért

Ötven éve emlékeznek meg a Föld napjáról. Ezen a napon a Föld természeti környezetének megvédésére hívják fel a figyelmet világszerte.

Szakértők szerint fontos lenne, hogy ne csak a Föld napján fordítsunk kiemelt figyelmet természeti környeztünk megvédésére, a klímaváltozás csökkentésére, hanem az év minden napján. Az is rendkívül fontos, hogy ne csak beszéljünk a problémákról, hanem cselekedjünk is.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Tim Keeton)

Az eseményt világszerte ötvenedik alkalommal ünneplik, és Magyarország is kerek évfordulóhoz ért, a harmincadikhoz.

Az első Föld napján, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére húszmillió amerikai emelte fel szavát a természetért. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit látva kezdeményezték, hogy az 1990-es években, a környezet évtizedében az országok vezetői világszerte a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Denis Hayes és barátai Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában.

Több mint száznegyven ország kétszázmillió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak a felhívásra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek saját programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

A felhívásra 1990-ben Magyarországon a környezetvédők megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek – olvasható a Föld Napja Alapítvány honlapján.

Amióta otthon vagyunk, tisztább a levegő

Bármennyire is paradox, a járvány alatt lehet, hogy többet teszünk a klímaváltozás lassításáért, mint előtte, amikor szinte minden erről szólt.

Ferencz Orsolya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos főmunkatársa, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, a koronavírus-járvány szembesíti az embereket azzal, mennyire károsak a napi tevékenységeik a környezetre, hiszen azáltal, hogy az ipar, a világgazdaság hajtómotorja kényszerűen lelassult, számottevően

javultak a látási viszonyok Indiában, Kínában, de akár Európában is.

Hozzátette, azonban ez az állapot bármennyire is jó hatással van a környezetre, nem tartható fenn sokáig.

Nem csak a Föld napján kellene figyelni a környezetvédelemre

„A Föld megismerése az elmúlt időszakban az űrkutatással szervesen összekötődött, a klímaváltozást az űrkutatás adatain keresztül követik nyomon a szakértők” – mondta Ferencz Orsolya.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek tudományos megfigyelései bebizonyították, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően bolygónk kritikus állapotba került. Éppen ezért fontos lenne, hogy ne csak a Föld napján fordítsunk kiemelt figyelmet természeti környeztünk megvédésére, a klímaváltozás csökkentésére, hanem az év minden napján. Hozzátette, az is rendkívül fontos, hogy

ne csak beszéljünk a problémákról, hanem cselekedjünk is.

Az aktív cselekvésre jó példa az a debreceni kezdeményezés, amelynek keretében huszonkét kocsányos tölgyet és nyolc platánt ültettek el a nagyerdei víztorony és a Nagyerdei Stadion körüli parkerdőrészen. A faültetés része annak a Debrecen, a mi kertünk elnevezésű mozgalomnak, amelynek keretében öt év alatt tízezer fát telepítenek a városban.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért reprezentatív felméréséből az is kiderül, hogy a gyermekes családok jobban figyelnek a környezetvédelemre, 65,1 százalékuk aktívan elkötelezett a környezetvédelem iránt, míg a gyermektelen felnőttek esetében ez mindössze 41,6 százalék.

Egyre szárazabbak a tavaszok

Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának tudományos főmunkatársa elmondta, erőteljesen érzékelhető, hogy az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozásnak köszönhetően egyre szárazabbak lesznek a tavaszok, ami pedig azt eredményezi, hogy jelentősen megváltoztak a földművelési technikák, jelentősen megváltoztak a vidéki mindennapok.

Az új mezőgazdasági technikák kipróbálására azért volt szükség, mivel a csapadékmentes tavaszoknak köszönhetően

a növények a vegetációs időszakban nem kapnak elég vizet a talajból.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenntarthatóság érdekében szükség lenne egy olyan egymásra épülő kanonizált modell kialakítására, amely mentén a teljes gazdasági tevékenységet át lehetne alakítani.

A címlapfotó illusztráció.

szerző: hirado.hu
forrás: Kossuth Rádió, MTI