A Dobó utcából nyíló, a patak felé lejtő kis utca, házai műemlék jellegűek, a 18. században épültek. Vadász utca volt a neve, 1957-ben Fazola Henrikről nevezték el, akinek egykori műhelye a Hibay Károly utca és a Vadász utca sarkán álló nagy telken állt, amit két részletben vásárolt meg a mester.
Fazola Henrik életrajza
Fazola (Fassola) Henrik vasműves a németországi Würzburg környékén született 1730 körül. 1758-ban Barkóczy Ferenc egri püspök hívására telepedett le Egerben. Nevét még „Fassola”-nak írta, öccse (Lénárd) változtatta a hangzáshoz jobban illő Fazola formára.
1758-61 között az épülő vármegyeház minden jelentős vasmunkáját Fazola készítette el. Kiemelkedő alkotása a megyeháza két díszkapuja, a homlokzati kapu fölötti félköríves ablakrács és a főkaput tartó vaspántok. A címeres és szőlőfürtös kapun a barokk és a rokokó stílusjegyei fedezhetők fel.
Hamarosan a vasércbányászat kezdte érdekelni, éveken át járta a Mátrát és a Bükköt. 1769-ben gazdag vasérctelepet talált Uppony mellett, majd befektetőket keresett, mígnem 1771-ben elkezdődött az ómassai nagyolvasztó építése. Az ipari tőke egyik első képviselőjének tekinthető, vagyonának jelentős részét fordította a kohászat beindítására.
Élete végéig megszállottja volt a kutatásoknak, a bányák feltárásának, a kohászatnak, amely végül felemésztette egészségét. 1779. április 18-án hunyt el, jeltelen sírban fekszik a felsőhámori temetőben. Az utókor síremléket állított emlékezetére, Seregi György alkotását. A Fazola-család és a vasgyártás emlékeit őrzi a Massa Múzeum.
Egerben a Bródy Sándor utca 4. számú házban lakott. Olajportréja a Dobó István Vármúzeumban található. A Bartók Béla téren, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájának udvarán álló krómacél szobrát Laborcz Ferenc készítette.
Halálának 200. évfordulója tiszteletére Kriston Béla írt színpadi művet, melyet A megszállott címmel 1979-ben a Miskolci Nemzeti Színház mutatott be. Az előadásról rádiófelvétel is készült. A színpadi siker után 1983-ban jelent meg a Népszava kiadásában a mű regényváltozata.
Látnivalók
FAZOLA U. 1. SZ.
Demetrovics-ház
1780-1795 között Demetrovics Dániel rác kereskedő tulajdona, ő építtette 1780 körül. A 19. században legtovább Mátékovics Lőrinc sebész és leszármazottai birtokolták. Későbarokk lakóház, udvarán pilléres, kosáríves záródású tornáccal. A 19. század második felében alakították át emeletessé.
FAZOLA U. 2. SZ.
Deli-ház
A 18. sz. második felében épült, 1765 és 1806 között Deli Márton tulajdonában volt, 1791-ben bérlőként itt lakott Csongrádi Péter egri képíró, később szűcsmesterek és szíjjártók lakták. A 20. század második felében jelentősen átalakították.
A Fazola utcából nyílik a Dobó u. 9. szám alatt található Történeti Tárház kiállítóterme, ahol több évtizedes gyűjtésből származó, az őskortól a szabadságharc idejéig használt különböző harci eszközöket, hadfelszereléseket láthatunk. A magángyűjtemény darabjai között megtekinthetjük a pattintott kőkori nyílhegytől kezdve a különböző korokból származó kardokon át a huszárfegyverekig valamennyi történelmi korszak jellemző fegyvereit, s találunk nagyon érdekes, egyedi darabokat is, pl. Zichy Ferenc arany címeres szablyáját.
fotó: Molnár Zsolt
Forrás - Irodalom
Fazola Henrik (Szócikk a Wikipédiából) [munkáinak felsorolásával]
Fazola Henrik (Kárpátinfo)
Ahol a vas született: Hámor [elektronikus dokumentum]
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. 2., köt. A belterület nevei. Eger, 1973
Breznay Imre: Eger a XIX. században. Eger, 1995
Holló Csaba: Jeles életmű, jeltelen elmúlás = Mérnök Újság 2004/6. sz. [online]
Kiss Péter: Hatszáznégyen Eger múltjából 1944-ig. Eger, 2007
Kleb Béla: Eger múltja a jelenben. Bp., 1978
Kovács Béla: Eger középkori utcái. = Agria III.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1965
Nagy József: Eger története. Bp., 1978
Pécsi István: Ódon házak, hajdanvolt egriek. Bp., 1986
Renn Oszkár (szerk.): Egri séták nemcsak egrieknek. I. köt. Eger, 2010
Soós Imre: Fazola Henrik és Lénárd egri vasművesek = Művészettörténeti Értesítő, 1955/29. sz.
Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Bp., 1972
Wellner István: Eger. Bp., 1987
Megjegyzés küldése