A város töröktől való visszafoglalása után, az 1700-as évek legelejétől a püspöki központba visszatelepedő kanonokok – elhagyva a várat, mely korábban székhelyük volt – a városban, előbb a mai Knézich Károly utcában, majd a Szent Mihály főtemplom környékén kezdtek építkezni.
A középkori eredetű, várhoz felvezető utca ettől az idődtől épült ki, és vált a város legszebb barokk utcájává, barokk-rokokó-klasszicizáló épületeinek nagy kapuival, faragott szobor díszeivel, kőkeretes ablakaival...
Az itt felépül kisebb-nagyobb paloták (pl.: Vagner kanonok háza, Püspöky kanonok háza, Zábrátzky-ház, Steinhauser Antal szobrász háza, Butler ház) közé középületek is ékelődtek.
Ilyen a Foglár Intézet / Collegium Juridicum, (1740-41, később Angolkisasszonyok intézete), a Vármegyeháza vagy a Líceum épülete (déli homlokzatával), de méltóságteljes jelenlétével a Ferences templom és kolostor arra is emlékeztet, hogy Eger az ország egyik kiemelkedő egyházi központja már több mint ezer esztendeje.
Az idők során a kisebb, jellegtelenebb épületek helyén még a 18–19. században klasszicista, vagy az elmúlt évszázad alatt újabb építésű házak nőttek, de barokkos jellegét – a legszebb épületeinek köszönhetően – az utca megtartotta, és így együtt, magyarországi viszonylatban is, jelentős építészeti, festészeti, iparművészeti, egyháztörténeti és kultúrtörténeti értéket képvisel.
forrás: eger.hu
Megjegyzés küldése