Az UNESCO közbenjárásával 1982 óta április 29-én a Nemzetközi Táncbizottság felügyelete alatt ünnepli az egész világ a tánc művészetét. Ez a dátum Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születési évfordulója.
A világnap célja egyszerű és sajnos rendkívül hiánypótló. Világszerte ezen a napon hívják fel a figyelmet a Föld több országában a tánc fontosságára, arra ösztönözve az országok vezetőit, hogy a közoktatásban – kezdve az általános iskolától egészen az egyetemig –jusson minél nagyobb szerep a művészeti ágnak, hiszen az bár már a kezdetektől az emberi kultúra kiemelkedően fontos része, támogatása sokszor máig zavarbaejtően hiányos.
Holott a táncművészet rengeteg értéket biztosít egy nemzetnek és felbecsülhetetlen értékekkel vértezi fel. Magyarország is bővelkedik az olyan kortárs művészekben és társulatokban, akik sok esetben világhírnévre tettek szert, nem csak a maguk, hanem szülőföldjük nevét is öregbítve.
A Magyar Táncművészek Szövetsége minden évben a tánc világnapján adja át szakmai díjait. Idén a GGTánc Eger tagja, Törteli Nadin kapta az évad legjobb női táncművésze díjat színházi táncos kategóriában. A fiatal művész négy éve az egri társulat tagja, táncolta már a Bolero főszerepét és Wagner feleségét is a Magyar Rapszódiában.-2016-ban végeztem a Pécsi Művészeti Szakgimnáziumban. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően találkoztam Kispál Anitával, a Pécsi Nemzeti Színház koreográfusával, aki asszisztensnek hívott, aztán Pesten a MÚ Színházban dolgoztam egy projektben. De a bemutató másnapján már elszerződtem Egerbe.Nagy táncosaink
-Egy olyan társulatnál, ahol a saját bemutatók mellett a prózai tagozat előadásaiban is közreműködnek, megtalálja táncművészként a számítását?
-Izgalmas munka, vannak helyzetek, amikor nehéz „átállni" egyik műfajból a másikba, de nagyon élvezem ezt a sokszínűséget.
-Milyen stílus áll közel Önhöz?
-Leginkább kortárs tánc beállítottságú vagyok, szeretem a balettet, a modern táncot, bár a kortárs táncban érzem magam biztonságban. Ez befelé forgatottabb, groteszkebb mozgást igényel. Szívem csücske a fizikai kortárs tánc, ami nagyon dinamikus. Szerettem Clébio Oliveirával és Frenák Pállal dolgozni.
-Ma már a táncosra is sokszor bíznak színészi feladatokat. Ezt szereti?
-Szerintem ma már e nélkül nem is lehetne. Adott a mozgás, az arcunk, a fizikumunk, a kifejezőképességünk. De alapvetően mindenben meg lehet találni magunkat. Ebből a szempontból nagyon szerettem a Bolerot, sosem gondoltam volna, hogy főszerepet játszom benne. A Magyar rapszódiában George Sandot, aki igazi nagyvilági művészlélek volt. Készültem a szerepre, utána olvastam, hogy lássam az összefüggéseket. Valamint Wagner feleségét, Liszt lányát is táncoltam.
-Különleges a mostani Tánc világnapja, hiszen az évad legjobb női táncművésze lett színházi kategóriában...
-Annak a munkának tudom be, amit az elmúlt négy évben Egerben végeztem, de ez nem csak nekem szól, hanem a társulat tagjainak és a műszaki kollégáknak egyaránt.
-Van még hová fejlődni?
-Mindig van hova...főleg, ha valaki magas mércét állít fel maga elé, de hát más különben nem jutnánk egyről a kettőre. A díjakat nézve pláne, de az ember nem azért csinálja, hanem, hogy a nézőket megszerettesse a táncművészettel.
Pilisy Csenge
Az egri táncos, aki bejárta a világot
A fiatal táncművész életében már egészen apró kislány korától jelen van a tánc. Számos művésszel és társulattal láthatta a közönség, kül- és belföldön egyaránt. Az egri lány az előadóművészet mellett a jövőben a koreográfiára is hangsúlyt szeretne fektetni.
https://www.heol.hu/kozelet/helyi-kozelet/az-egri-tancos-aki-bejarta-a-vilag-szinpadait-1240758/
Bozsek Yvette már fiatalkorában avantgárd produkciókkal foglalkozott, és már 1984-ben újszerű szólóelőadásokat tartott Árvai Györggyel. Társulata nemzetközileg is elismert, neve pedig fontos a színház- és filméletben is.
Frenák Pál többek között Japánban is ismerkedett a kortárs tánccal, majd egy francia-magyar társulatot alapított, mindkét országban óriási sikert aratva, Magyarországon sokak szerint egy új korszakát indította el a művészeti ágnak.
Juronics Tamás nevéhez több mint 50 koreográfia köthető, illetve több fontos poszt is – volt a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke, illetve a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője. A társulat több nemzetközi sikert is aratott és az ország legnemesebb intézményeinek állandó szereplője.
Barta Dóra ugyancsak több címmel dicsekedhetett eddigi karrierje során, főszerepeinek száma megszámolhatatlan és több tánccal foglalkozó intézményben is már elfoglalhatta a vezetői pozíciót.
Bajári Levente a Magyar Állami Operaház első magántáncosa, számos főszerepben aratott már sikert, állandó szereplő önálló koreográfiáival hazai és külföldi – sokszor tengerentúli – gálaesteken.
A címlapfotó illusztráció
Megjegyzés küldése