A Bélkő hegy aljában, és az egri egyházmegye tulajdonában lévő Háromkútról (Trium Fontium) nevezett és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot az 1232. május 16-án keltezett alapítólevél tanúsága szerint II. Kilit egri püspök alapította.
II. Kilit Bél nemzetségből származott, és a középkorban Bélháromkútnak nevezett apátságot alighanem családi monostornak szánta, a pilisszentkereszti ciszterci monostor filiájaként.
Az 1289-es a kun belháborúk közepette Kun László seregei felégették az apátságot. A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett. 1503-ra a perjellel együtt három szerzetes, 1508-ban pedig öt szerzetes élt itt.
A monostor falai beomlottak, és a templomot is kedvére pusztította az idő. Kisvártatva 1534-ben Perényi Péter református várkapitány elfoglalta az egri püspöki birtokot, majd halála után 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki javadalmat és Bélháromkutat, amely 1678-ban az egri káptalan, majd 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő intézet tulajdonába került. Húsz év múltával már ismét romos állapotban volt.
1737-ben kezdődött a barokk kori helyreállítás Erdődy Gábor egri püspök támogatásával, amely több periódusban zajlott. A felszentelésre csak 1745-ben került sor. Az épület műemléki falkutatását Szakál Ernő kőszobrász restaurátor végezte el 1953-54-ben, illetve 1960-61-ben. A templom déli oldalán álló monostor romjait 1965-ben tárták fel, és megtalálták – többek között – a közel 800 év előtti vízvezeték elemeit.
A bélapátfalvai apátság Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, a monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A késő román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült.
A szépen faragott kváderkövekből rakott homlokzat egyik dísze a rózsaablak, a másik pedig a vörös és szürke színű kövekből rakott sorok ritmikus váltakozása, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a 18. században kontytetős, barokk sekrestyeházat építettek.
A templom belső tere tágas, egyenletesen megvilágított. A nyugati oldalon karzat van, amely eredetileg az alapító nemzetség tagjai számára készült, annak tagjai ott hallgathatták a misét. A mai boltozat barokk jellegű, a középkorban magasabb ívelésű, csúcsíves, bordás keresztboltozat fedte a templomhajókat. A mai berendezés barokk, a középkori berendezés ugyanis elpusztult.
A templomhoz délről kapcsolódott az emeletes kolostor, amelynek ma már csak némileg fölfalazott alapfalai láthatók. A kerengő hosszúkás. A déli kereszthajó nyugati falában látható az elfalazott könyvtárfülke, ahol kivehető az egykori polcok helye. A sekrestye melletti helyiség volt a káptalanterem, mellette a fogadóterem, a sarkon pedig a nagy szerzetesi munkaterem, amelyben a forrást találjuk. Ennek vizét csatornán keresztül vezették az udvaron épült kútházba. A déli szárnyon a melegedő és a konyha között volt az ebédlő (refektórium).
Forrás:
Gergelyffy András: Bélapátfalva – Bp., 1960.
belapatfalvaiapatsag.hu
epitettemlekek.hu
Megközelítés:
Vonattal az Eger-Putnok vasútvonalon lehet Bélapátfalvára eljutni. Közúton az Eger – Szilvásvárad úton közelíthető meg Egerből a 25-ös főúton, majd Szarvaskő után Szilvásvárad felé. Bélapátfalva főútján a római katolikus templommal szemben lévő utcában az országos kéktúra útvonalán kell a temetőnél lévő parkolóig menni, majd a sétányon közelíthetjük meg az apátságot. De a temető mellett elhaladva, egyenesen az utat követve is közvetlenül megközelíthető a templom.
borítókép - ng.hu/
Megjegyzés küldése