Eger vára mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye. Magyarország leghíresebb törökkori vára számos érdekes kiállításnak ad otthont.
Lenyűgözőek a város fölé magasodó impozáns falak, melyek között ezer év kultúrtörténeti emlékeit találjuk.
A vár elsősorban Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, ill. az abból készült felejthetetlen filmnek köszönheti népszerűségét. A várban számtalan történelmi és művészeti látnivalót találunk, a kazamatákat és a Hősök Termét csak vezetéssel, a többi kiállítást egyénileg is látogathatjuk.
A vár története
A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A huszita harcok alatt nagyméretű külsővárral bővült.
Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.
A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel. A győztes csata után – újabb támadástól tartva – még jobban megerősítették a várat. De Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami majd 100 esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól.
Később már csak a kuruc szabadságharc idején nyert jelentősebb szerepet, addigra azonban már csak a belső vár állt. Ezután a vár pusztulásnak indult. Köveit a környékbeli építkezésekre széthordták.
A vár látogatása
A várba a Dózsa György térről induló feljárón jutunk, a várkapun belépve magas falak, bástyák fogadnak, a várat sétajeggyel is látogathatjuk. A rendszer meglehetősen rugalmas, mivel még utólag is meggondolhatjuk magunkat, és a sétajegy mellé a kiállításokra is vehetünk belépőjegyet. Természetesen teljes belépőt is vehetünk az összes kiállítás megtekintésére.
Romkert
A várudvar közepén láthatók az egykori, hatalmas, román és gótikus stílusú püspöki székesegyház maradványai. Hajdani méretéről képet kaphatunk a Szent István szobor alapzatául szolgáló gigantikus oszlop vastagságáról. A templom kriptájában temették el Imre királyt 1204-ben, a helyet emléktábla jelöli.
A székesegyház romjai mellett láthatjuk a vár legrégebbi épületének, a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalait.
Vártörténeti kiállítás
Az egykori püspöki palota emeletén kapott otthont a látványos vártörténeti kiállítás. Maga az épület is figyelemre méltó, a gótikus palota az egész vár legértékesebb építészeti emléke. Az 1470-es években épült palota legszebb része az eredetiségében fennmaradt csúcsíves, árkádos folyosó, gyönyörű hálóboltozatával.
A kiállítás a vár történetének a XVIII. századig terjedő időszakát öleli fel. Maketteken tanulmányozhatjuk a romkertben látott épületek eredeti formáját, számos régészeti leletet, díszes kőfaragványt találunk a várdombon állt épületekből. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XV. századi alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó.
A negyedik terem a legnépszerűbb, az emlékezetes 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemek teszik még életszerűbbé az ostromot. A többi teremben főleg a végvári élet mindennapjaival, ill. a török megszállás emlékeivel találkozhatunk. De van itt virtuális kiállítás is, a nevezetes filmbe is belenézhetünk, sőt egy nagy terepasztalon ismerkedhetünk meg a híres ostrom részleteivel.
Hősök terme és a kazamaták
A csak vezetéssel látogatható Hősök terme a püspöki palota földszintjén van. A várvédők kegyeleti emlékét idéző hely közepén áll Dobó István várkapitány szarkofágja. Dobót a felvidéki családi birtokon temették el, máig ott nyugszik, síremlékének fedőlapja a XIX. században került Egerbe, 1965-ben helyezték el itt a püspöki palotában. A terem két oldalán hat nagyméretű, a várvédőket szimbolizáló szobor áll. A szobrok közötti szarkofágokban a várostromban elhunytak csontjai vannak, a falon pedig az ismert várvédők neveit olvashatjuk.
Az 1552-es ostrom után kiépített három szinten futó alagutak, a kazamaták a várbeliek mozgását biztosították a bástyák között ostrom idején. A vezetett séta végigkalauzolja a látogatókat a kőtáron, de láthatunk egy, a filmből ismerős tüzeskereket is, és több korabeli ágyút, ill. az ostromhoz szükséges tárgyakat.
A kazamatákban hűvös van, nyáron is csak 12 fok körüli a hőmérséklet, pulóvert vigyünk magunkkal!
Képtár
A várudvaron a püspöki palotától balra álló épületben rendezték be a külföldi és magyar festők műveiből álló képtárat. A gyűjtemény legnagyobb részét kevéssé ismert külföldi, főleg itáliai és németalföldi festők művei adják, de néhány ismertebb XIX. századi magyar művész munkáit is láthatjuk.
Panoptikum
Az északnyugati Föld-bástya termeiben az Egri Csillagok jól ismert alakjai elevenednek meg viaszszobor formájában.
Börtönkiállítás
A vár nagypincéjében (a képtár épülete mellől juthatunk le), rendezték be középkori kínzóeszközökkel a népszerű kis kiállítást.
Gárdonyi Géza sírja
A vár egyik fülesbástyáján, egy óriási fa alatt helyezték örök nyugalomra Gárdonyi Gézát, a legnépszerűbb magyar regény szerzőjét, az egri kultusz megalapozóját.
A címlapfotó illusztráció
forrás: kirandulastippek.hu
Megjegyzés küldése