A Markhot Ferenc utca elején (korábban Ispotály utca) áll, a 18. század első harmadában épült, s még a század közepe előtt emelettel bővítették.
Tervező-építő mestere minden valószínűség szerint Giovanni Battista Carlone volt. Ő építette ugyanis a püspöki sörházat is a patak túlsó oldalán, Herner Ferenc, az építtető pedig Erdődy püspök serfőzője volt. 1725-ben tűnt fel Egerben e telek birtokosaként. Az erkélyen az emeletráépítés 1743-as évszáma szerepel. Herner Ferenc 1752-63 között Eger város főbírája volt.
1773-ban halt meg, özvegye eladta a házat, amely így Demetrovics István görög kereskedő birtokába jutott. Az épülethez tartozott akkoriban az iskola telke is. Az épület 1862 óta református imaházként - a rendszerváltás óta kultúrházként is - működik. A város kulturális életének egyik legjelentősebb helyszíne.
A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg. Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.
Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.
A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.
Forrás: wikipedia, EgriRege.hu
Tervező-építő mestere minden valószínűség szerint Giovanni Battista Carlone volt. Ő építette ugyanis a püspöki sörházat is a patak túlsó oldalán, Herner Ferenc, az építtető pedig Erdődy püspök serfőzője volt. 1725-ben tűnt fel Egerben e telek birtokosaként. Az erkélyen az emeletráépítés 1743-as évszáma szerepel. Herner Ferenc 1752-63 között Eger város főbírája volt.
1773-ban halt meg, özvegye eladta a házat, amely így Demetrovics István görög kereskedő birtokába jutott. Az épülethez tartozott akkoriban az iskola telke is. Az épület 1862 óta református imaházként - a rendszerváltás óta kultúrházként is - működik. A város kulturális életének egyik legjelentősebb helyszíne.
1964. Eger, Kálvin-ház (egykori Horner-ház) a Generális hídnál, fotó: /i.pinimg.com
Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.
A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.
Forrás: wikipedia, EgriRege.hu
Megjegyzés küldése