1925. kimagasló eseménye nemcsak Eger város, de bízvást mondhatjuk, hogy az ország úszósportja történetének!
A Bárány uszoda építésének története!
Az uszoda helyén egy szabálytalan vízfelületű langyos vizű tó terült el, melyet a föld méhéből feltörő természetes langyos vizű források tápláltak, E környéken, a mai Fürdő utca térségében, három hasonló jellegű tavacska vize csillogott. Az egyik a mai strandfürdő északi nagy medencéjének megfelelően volt található. A másik forrós a hajdani mosoda tavának fenekéről bugyogott elő.
A harmadik kis tó pedig az, mely később az első egri uszodának adott helyet. Kicsinyt felidézve a múltat, érdemes tudnunk, hogy a mai Fürdő utca vonalában húzódott az Eger-patak keleti ága, úgy hogy annak a nyugati oldalán levő nagy érseki tó (a mai strandfürdő medencéjének magja) Heves megyéhez, viszont a másik kettő már Borsodhoz tartozott. A három langyos vizű tavacska közül kettő az egri püspöké, illetve később érseké, a harmadik pedig, a mai fedett uszodát tápláló forrás pedig az egri káptalan birtokában volt.
A két püspöki birtokban levő tó mellett a török időkben szép fürdőépületet emeltek a hódító oszmánok. Az egyik, a közelmúltban bezárt tisztasági, illetve gőzfürdő centrumában, részleteiben ma is fennálló Arnaut pasa fürdője volt, a másik török fürdő (ilidzsa) pedig a később uszodává/kiépült kis tavacska partján létesült.
Első uszodát Bartakovics Béla, egri érsek létesítette 1875-ben, mely alapjában fennállott egészen 1925-ig, amikor is azt már korszerű betonfalú versenyuszodává építették ki.
Első egri uszoda 525 négyzetméter vízfelülettel rendelkezett. Természetszerűen eleinte itt kifejezett versenyszerű úszás még nem volt, hiszen a Magyar Úszó Egyesület is csak 1893-ban alakult. Az itt foglalkoztatott úszómester rendszeres úszóoktatásban részesítette a jelentkezőket, megszabott térítési díj ellenében. Az érsek pedig szigorú, de igen célszerű rendszabályban határozta meg az egri uszoda működését.
Az első világháború után egyre izmosodó egri úszósport egyre sürgetőbben követelte egy, a maga korában korszerű versenyuszoda megépítését. A tengernyi buktatót leküzdve végül is e tiszteletreméltó törekvéseket siker koronázta: Bárány Géza és Márkus Béla mérnökök elkészítették a mai versenyuszoda terveit, a kivitelezésre pedig a jó nevű és megbízható Márkus Béla és János cégje kapott megbízatást. Maga az építtető, egy további másik cikkben ismertetendő, Egri Városfejlesztő Részvénytársaság volt.
Az uszoda 50 méter hosszúnak és 17 méter szélesnek épült, s nem kis büszkeséggel írhatta a helyi sajtó, az Egri Népújság, hogy „nagyobb a mi uszodánk, mint a tourellesi, ahol az olimpiai versenyeket tartották a múlt évben, Párizsban” Az ugyanis csak 16 méternyi szélességű volt.
Az Uszoda utca felül 20 méter hosszúságban fokozatosan mélyül a víz, alkalmas helyet képezve a társas fürdőzők és gyengébb úszók számára. Ezen kívül közel 3 méter a vízmélység.
Az északi oldalon tágas homokfürdő és park. (Megjegyzés: a mai betonlelátóknak a helyén.) Úgyszintén nyugaton, ahol hatalmas, vasból készült trambulin emelkedik a magasba és a keleti végén, ahol a versenyek fölött bíráskodó zsűri részére áll a díszes emelvény, mellette pedig az igazgatói lakás és irodahelyiségek. Az épület teteje lapos, mint a trópusi házaké. Homokkal van borítva, korlátokkal szegélyezve, egyik legkedveltebb helye lesz itt a napfürdőzőknek. A déli oldalon a pompásan megkonstruált emeletes kabinépület. Százkilenc egy és kétszemélyes kabin és 5 nagy, társas vetkőző gyermekeknek! Egyszerre 350 ember kényelmesen vetkőzhet a nagy kabinházban. A legérdekesebb specialitása az új versenyuszodának a téli lejáró a téli öltözőbe. Ez külön Márkus-Bárány találmány. Egy csapóajtón át úgy járhat keresztül rajta ki az uszodába és vissza az öltözőbe az úszó, hogy egy pillanatra sem emelkedik ki a vízből.
Nagy, milliárdos építkezés volt az új versenyuszoda, melynek előnyeit hamarosan tapasztalni fogja Eger közönsége és városunk is közelebb jut a fürdőváros kedvelt eszméjének megvalósításához!
Az egri versenyuszoda ünnepélyes megnyitására 1925. május 26-án került sor.
Már félötkor sűrű tömeg lepte el a hatalmas úszómedence mindkét oldalán a süppedő, puha homokstrandot, a kabinház földszinti és emeleti folyosóit, a lapos tetőzetet, míg a tanulóifjúság a trambulin mellett levő korlátok mögött nyert pompás elhelyezést. Bárány igazgató és a Márkus mérnöktestvérek. A nagy mű tervezői és felépítői örömtől sugárzó arccal fogadták az érkezőket, akik sikert, szerencsét és boldogságot kívánták az új uszoda létrehozóinak. Elsőnek Bárány Géza mérnök emelkedett szólásra. Szerény szavakkal ecsetelte a versenyuszoda jelentőségét, majd néhány adatot sorolt fel az építkezésekről, s köszönetét mondott a Márkus-testvéreknek. A versenyuszoda megépítésével, hatalmas lépéssel jutott előbbre a városfejlesztés programja. 1925. június elején már nagy nemzetközi mérkőzés színhelye lesz városunk. Külföldiek jönnek ide, akik megismerni, otthon pedig majd ismertetni fogják Eger szépségeit, a Magyar Athént, a 18-ik század csodás szépségű barokk művészetét.
Az új versenyuszoda ünnepélyes felavatását „bemutató verseny” zárta be: 50 méteres hátúszás, 50 méteres gyorsúszás, 3x50 méteres staféta, majd pedig a ma már megszüntetett trambulinról műugrás. De nem feledkeztek meg a rendezők a vízipólóról sem. Az Egri Felsőkereskedelmi Iskola és a Főreál Iskola csapatai mérték össze tudásukat a középiskolás bajnokságért.
Jó, nagyon jó és szívet, lelket melengető érzés visszaidézni oly sok forró siker színhelyének születését!
Sugár István írásából!
A Bárány uszodát 2011 áprilisában kezdték elbontani, az új uszodát 2018. június 30-án adták át az egrieknek!
forrás: Pedro Lobo, facebook
A Bárány uszoda építésének története!
Az uszoda helyén egy szabálytalan vízfelületű langyos vizű tó terült el, melyet a föld méhéből feltörő természetes langyos vizű források tápláltak, E környéken, a mai Fürdő utca térségében, három hasonló jellegű tavacska vize csillogott. Az egyik a mai strandfürdő északi nagy medencéjének megfelelően volt található. A másik forrós a hajdani mosoda tavának fenekéről bugyogott elő.
A harmadik kis tó pedig az, mely később az első egri uszodának adott helyet. Kicsinyt felidézve a múltat, érdemes tudnunk, hogy a mai Fürdő utca vonalában húzódott az Eger-patak keleti ága, úgy hogy annak a nyugati oldalán levő nagy érseki tó (a mai strandfürdő medencéjének magja) Heves megyéhez, viszont a másik kettő már Borsodhoz tartozott. A három langyos vizű tavacska közül kettő az egri püspöké, illetve később érseké, a harmadik pedig, a mai fedett uszodát tápláló forrás pedig az egri káptalan birtokában volt.
A két püspöki birtokban levő tó mellett a török időkben szép fürdőépületet emeltek a hódító oszmánok. Az egyik, a közelmúltban bezárt tisztasági, illetve gőzfürdő centrumában, részleteiben ma is fennálló Arnaut pasa fürdője volt, a másik török fürdő (ilidzsa) pedig a később uszodává/kiépült kis tavacska partján létesült.
Első uszodát Bartakovics Béla, egri érsek létesítette 1875-ben, mely alapjában fennállott egészen 1925-ig, amikor is azt már korszerű betonfalú versenyuszodává építették ki.
Első egri uszoda 525 négyzetméter vízfelülettel rendelkezett. Természetszerűen eleinte itt kifejezett versenyszerű úszás még nem volt, hiszen a Magyar Úszó Egyesület is csak 1893-ban alakult. Az itt foglalkoztatott úszómester rendszeres úszóoktatásban részesítette a jelentkezőket, megszabott térítési díj ellenében. Az érsek pedig szigorú, de igen célszerű rendszabályban határozta meg az egri uszoda működését.
Az első világháború után egyre izmosodó egri úszósport egyre sürgetőbben követelte egy, a maga korában korszerű versenyuszoda megépítését. A tengernyi buktatót leküzdve végül is e tiszteletreméltó törekvéseket siker koronázta: Bárány Géza és Márkus Béla mérnökök elkészítették a mai versenyuszoda terveit, a kivitelezésre pedig a jó nevű és megbízható Márkus Béla és János cégje kapott megbízatást. Maga az építtető, egy további másik cikkben ismertetendő, Egri Városfejlesztő Részvénytársaság volt.
Az uszoda 50 méter hosszúnak és 17 méter szélesnek épült, s nem kis büszkeséggel írhatta a helyi sajtó, az Egri Népújság, hogy „nagyobb a mi uszodánk, mint a tourellesi, ahol az olimpiai versenyeket tartották a múlt évben, Párizsban” Az ugyanis csak 16 méternyi szélességű volt.
Az Uszoda utca felül 20 méter hosszúságban fokozatosan mélyül a víz, alkalmas helyet képezve a társas fürdőzők és gyengébb úszók számára. Ezen kívül közel 3 méter a vízmélység.
Az északi oldalon tágas homokfürdő és park. (Megjegyzés: a mai betonlelátóknak a helyén.) Úgyszintén nyugaton, ahol hatalmas, vasból készült trambulin emelkedik a magasba és a keleti végén, ahol a versenyek fölött bíráskodó zsűri részére áll a díszes emelvény, mellette pedig az igazgatói lakás és irodahelyiségek. Az épület teteje lapos, mint a trópusi házaké. Homokkal van borítva, korlátokkal szegélyezve, egyik legkedveltebb helye lesz itt a napfürdőzőknek. A déli oldalon a pompásan megkonstruált emeletes kabinépület. Százkilenc egy és kétszemélyes kabin és 5 nagy, társas vetkőző gyermekeknek! Egyszerre 350 ember kényelmesen vetkőzhet a nagy kabinházban. A legérdekesebb specialitása az új versenyuszodának a téli lejáró a téli öltözőbe. Ez külön Márkus-Bárány találmány. Egy csapóajtón át úgy járhat keresztül rajta ki az uszodába és vissza az öltözőbe az úszó, hogy egy pillanatra sem emelkedik ki a vízből.
Nagy, milliárdos építkezés volt az új versenyuszoda, melynek előnyeit hamarosan tapasztalni fogja Eger közönsége és városunk is közelebb jut a fürdőváros kedvelt eszméjének megvalósításához!
Az egri versenyuszoda ünnepélyes megnyitására 1925. május 26-án került sor.
Már félötkor sűrű tömeg lepte el a hatalmas úszómedence mindkét oldalán a süppedő, puha homokstrandot, a kabinház földszinti és emeleti folyosóit, a lapos tetőzetet, míg a tanulóifjúság a trambulin mellett levő korlátok mögött nyert pompás elhelyezést. Bárány igazgató és a Márkus mérnöktestvérek. A nagy mű tervezői és felépítői örömtől sugárzó arccal fogadták az érkezőket, akik sikert, szerencsét és boldogságot kívánták az új uszoda létrehozóinak. Elsőnek Bárány Géza mérnök emelkedett szólásra. Szerény szavakkal ecsetelte a versenyuszoda jelentőségét, majd néhány adatot sorolt fel az építkezésekről, s köszönetét mondott a Márkus-testvéreknek. A versenyuszoda megépítésével, hatalmas lépéssel jutott előbbre a városfejlesztés programja. 1925. június elején már nagy nemzetközi mérkőzés színhelye lesz városunk. Külföldiek jönnek ide, akik megismerni, otthon pedig majd ismertetni fogják Eger szépségeit, a Magyar Athént, a 18-ik század csodás szépségű barokk művészetét.
Az új versenyuszoda ünnepélyes felavatását „bemutató verseny” zárta be: 50 méteres hátúszás, 50 méteres gyorsúszás, 3x50 méteres staféta, majd pedig a ma már megszüntetett trambulinról műugrás. De nem feledkeztek meg a rendezők a vízipólóról sem. Az Egri Felsőkereskedelmi Iskola és a Főreál Iskola csapatai mérték össze tudásukat a középiskolás bajnokságért.
Jó, nagyon jó és szívet, lelket melengető érzés visszaidézni oly sok forró siker színhelyének születését!
Sugár István írásából!
A Bárány uszodát 2011 áprilisában kezdték elbontani, az új uszodát 2018. június 30-án adták át az egrieknek!
forrás: Pedro Lobo, facebook
Megjegyzés küldése