Kispréposti palota, Kossuth utca 4. Nagypréposti palota Kossuth utca 16. /jelenleg a Bródy Sándor megyei és városi könyvtár épülete /. Vármegyeháza, Fazola Henrik rokokó kovácsoltvas díszkapujával és a börtön épületével Kossuth utca 9.
Vármegyeháza és börtön
A 18. század közepéig a hivatali ügyintézés a tisztségviselők házában történt. A megyegyűléseket Gyöngyösön tartották, ahol a főnemesség kuriális házzal rendelkezett. 1747 decemberében Heves vármegye közgyűlése megszavazta, hogy a megye állandó székházát felépítik. Barkóczy püspök-főispán meggyőzte a megyét, hogy vásárolják meg a Fekete Sas fogadót és annak helyére építsék fel a székházat. Az építési felügyelőnek Szentgyörgyi Jánost választották meg, s meg is kezdték az építkezést. Építésze Gerl Mátyás volt. A kovácsoltvas-díszeket Fazola Henrik készítette.
Az U-alaprajzú, kétemeletes megyeháza ún. Barkóczy-szárnya háromtengelyes, timpanonos középrilazittal, a timpanon oromzatán és az emeleti ablakok szemöldökén gazdag rokokó díszítéssel. A timpanon két oldalán 18. századi tetőablakok.
A megyeházához az utcavonalban L-alakú, egyemeletes épület csatlakozik, mindkét szinten beüvegezett árkádos folyosóval. A nyugati szárny 1838-1840 között épült Markmüller József építész vezetésével.
A börtönépület az udvar északkeleti részén, különálló épületet alkot. A kovácsoltvas rácsok a 18. századra jellemző stílusban épültek. Maga az épület 1760-1766 között készült Gerl tervei alapján. A második emelettel történő bővítés 1838-ban történt, Markmüller József építész volt a kivitelező.
Kispréposti palota
A ház helyén nemzetes Bucsányi György háza állt, aki azt 1741-ben 600 forintért vette Pongó Istvántól. A mai palotát Androvics Miklós, Barkóczy Ferenc oldalkanonokja építtette, aki 1746-tól egervári, vagyis „kis prépost” volt. A rokokó palota tervezője Pilgram Ferenc. A ház avatása 1758. december 6-án történt, de Androvics utána is szépíttette a palotáját, például 1774-ben a díszterem mennyezetére Kracker János Lukács festette az Erény diadala a Bűn felett című freskót. Az emeleti falképek Huettler Lukács munkái.
Androvics Miklós 1777. július 21-én hunyt el, házát minden tehertől mentesen arra hagyta, aki a prépostságban utóda lesz. A palotában 1785-ben Tájer György kanonok, majd húsz éven keresztül Zábrátzky József prépost lakott. 1810-1815 között Makkay prelátus, majd Durtsák kanonok, 1835-től báró Bémer László lakott a palotában. Bémer Lászlót Kossuth-párti magatartásáért 1848 után halálra ítélték.
A palota az 1827-es tűzvész alkalmával leégett. 1944-ben homlokzati szobrai szenvedtek sérülést, melyeket 1955 körül helyreállítottak.
Nagypréposti palota
1726-ban Tarródy István Heves megyei alispán tulajdonában volt, melyet eladott Handler György kanonoknak. Handler végrendeletében azt írja, hogy az általa megvásárolt házat teljes egészében az „alapjaitól újból felépítette, és kb. 10 000 Ft-ot költött rá.” Halála után adják el, s az árát helyezzék kamatra, mely kamatból támogassák a szegény papokat. A ház a 18. század végére teljesen elavult, s részben leomlott.
Ekkor Batthyányi Ignác éneklőkanonok megkezdte az újraépítését, az épület barokk stílusban 1783-ban készült el. Lakói voltak Dobronyay Miklós 1783-tól, majd 1809-től Tajer György kanonok, később nagyprépost. 1829-től Rajner Károly, később 1848-ban Lévay Sándor nagyprépostok éltek a házban. Lévay ebben a házban látta vendégül Dembinszky tábornokot, vendégei voltak még Görgey és Klapka tábornokok is a kápolnai csata előestéjén.
A második világháború után többször tatarozták. Előbb a Bükki Erdőgazdaság költözött be az épületbe, később az emeleti részbe a Heves Megye Tanácsa VB könyvtára rendezkedett be. Jelenleg a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak ad otthont.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.eu, visiteger.com
Megjegyzés küldése