Az Egri-Bükkalján, az Eger-patak völgyében, a Bükk legdélebbi nyúlványán fekszik. Eger és Maklár között helyezkedik el, Egertől mindössze 1 km-re. Településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu. Csaknem 5 kilométer hosszú.
A névben található „tálya” szó a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt kiirtották a vallon telepesek a domboldalak növényzetét. A vallonok a 11. században Liège környékéről érkeztek Magyarországra, s Eger környékén ők honosították meg a szőlőművelést.
Története
Andornaktálya 1938-ban jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. 1945-ig Borsod vármegyéhez tartozott. Kistályát 1382-ben említik először, az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig.
1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A települések később kihaltak, majd újra benépesültek (Andornak 1564-ben, Kistálya 1690 körül). A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak.
Az egykori Andornak községben írta meg Petőfi Sándor 1844 februárjában „Eger mellett” című költeményét, amikor Eger felé utaztában megállt a helységben.
1916-ban a Andornakon halt meg Mocsáry Lajos haladó demokrata politikus.
A település az egri borvidéken helyezkedik el, ezért lakosai hagyományosan mezőgazdasággal, bortermeléssel foglalkoznak. Napjainkban az egri agglomerálódó térség részeként Andornaktálya egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része a megyeszékhelyre jár dolgozni.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Mocsáry-kastély: klasszicista stílusú, Marco Casagrande tervei alapján épült, jelenleg fogyatékosok rehabilitációs otthona
Kerti gloriett („kupola”)
Római katolikus templom: a korábban összedőlt templom helyén épült 1767 és 1779 között; Sarlós Boldogasszony tiszteletére van felszentelve; késő barokk stílusú
Sárga Zsidó kocsma: Petőfi itt írta Eger mellett című versét, már lebontották. A jelenlegi Rákóczi u. 255. szám alatt volt található.
Pincerendszer és barlanglakások: a legenda szerint egészen Miskolcig el lehetett menni bennük
forrás: wikipedia.org
Története
Andornaktálya 1938-ban jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. 1945-ig Borsod vármegyéhez tartozott. Kistályát 1382-ben említik először, az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig.
1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A települések később kihaltak, majd újra benépesültek (Andornak 1564-ben, Kistálya 1690 körül). A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak.
Az egykori Andornak községben írta meg Petőfi Sándor 1844 februárjában „Eger mellett” című költeményét, amikor Eger felé utaztában megállt a helységben.
1916-ban a Andornakon halt meg Mocsáry Lajos haladó demokrata politikus.
A település az egri borvidéken helyezkedik el, ezért lakosai hagyományosan mezőgazdasággal, bortermeléssel foglalkoznak. Napjainkban az egri agglomerálódó térség részeként Andornaktálya egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része a megyeszékhelyre jár dolgozni.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
Mocsáry-kastély: klasszicista stílusú, Marco Casagrande tervei alapján épült, jelenleg fogyatékosok rehabilitációs otthona
Kerti gloriett („kupola”)
Római katolikus templom: a korábban összedőlt templom helyén épült 1767 és 1779 között; Sarlós Boldogasszony tiszteletére van felszentelve; késő barokk stílusú
Sárga Zsidó kocsma: Petőfi itt írta Eger mellett című versét, már lebontották. A jelenlegi Rákóczi u. 255. szám alatt volt található.
Pincerendszer és barlanglakások: a legenda szerint egészen Miskolcig el lehetett menni bennük
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése