V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Hunyadi-párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választották, a legenda szerint a Duna jegén, ám ez így nem igaz.
A jég abban játszott szerepet, hogy Szilágyi emberei átkelhettek a befagyott folyón. A választás a budai várban történt, ám egyúttal öt évre kormányzóvá tették Szilágyit
Uralkodása idején előfordult, hogy jobbágysorból származó tehetséges embereket vett pártfogásába. Ilyen volt Bakócz Tamás – egri püspök, majd Esztergom érseke későbbi bíboros, aki mindeddig az egyetlen, esélyes, magyar származású pápajelöltünk volt, vagy Dóczi Orbán, aki rövid ideig Bécs püspöke volt.
Nem álruhában, igazságot osztani, hamisakat büntetni, szép lányt szeretni jött ide. 1468.március 7-én , a késői órában sebesülten, hátában törött nyílheggyel érkezett Egerbe Mátyás király. Csak előbb le kellett verni egy összeesküvést Erdélyben, megzabolázni egy vajdát Moldvában, túl a Kárpátokon. Itt történt, hogy Bogdanovics moldvai vajda biztosította hűségéről, majd az éj leple alatt felgyújtotta a várost és király szálláshelyes felé vonult. Az éjszakában az égő palánkok fényénél, nyílzáporban harcoltak a magyarok az orv támadókkal és mire felvirradt több ezer halott volt.
Ekkor kapta a nyílvesszőt a gerincéhez közel Mátyás is. Amikor ki akarták húzni a sebből, hegye beletörött a király hátába. Mint feljegyezték négy esztendeig kínozta a nyílhegy , míg végre az elgennyesedet seb kidobta magából.
Eredetileg országgyűlést hívott össze s egyúttal beiktatta püspöki székébe Bekensloer János morva papot, akit mélyről és messziről emelet fel egri püspökké. Tíz esztendeje uralkodott már Mátyás király ekkor. Egerbe érkezésekor már ott volt a német császár követe és mindenek előtt a pápai követ. Mert háború , szent háború ígérkezett Csehország ellen.
A katolikus vallás megreformálása elsők között Husz János cseh pap egyházi tanítástól való eltérést hirdetve szertartási kérdésben tért volna el. Huszt megégették, de tanai tovább terjedtek s ez szolgált okként a, hogy fellángoljanak a háborús ösztönök. A huszita háborúk megszűntek Magyarországon, de tovább terjedt Csehországban és a gyanú, hogy Podjebrád cseh király is támogatja a huszitákat.
A baj csak ott volt, hogy a pápának nem volt hadserege és a trónfosztást nem tudta végrehajtani, de ezt nem vállalta a német császár és a lengyel király sem. A pápa ekkor fordult Mátyáshoz, aki vállalta.
Igaz a cseh király apósa volt, de Mátyás felesége Podjebrád Katalin már négy évvel ezelőtt meghalt.
Az egri országos tanácskozást ezért hívta össze Mátyás és fogadtatta el a cseh háborút.
Mind ezt Bonfini itáliai származású történetíró, Mátyás király kortársa és életrajzírója elég részletesen lejegyezte.
A címlapfotó illusztráció
AZ ÍRÁS FORRÁSA: Gabriella Badacsonyiné Bohus, FACEBOOK OLDAL
Megjegyzés küldése