Hogyan került Kő Böske az Érsekkertbe?

Ha eddig még nem tettük volna meg, ideje körülnéznünk Eger városában és környékén, számos különlegességet láthatunk. Hívogatnak minket a védett juharfák, és Kő Böske várja az Érsekkertben a hajnalban hazafelé kószáló beszélgetőtársait.

Magyarország 10 nemzeti parkkal, 9 tájvédelmi körzettel és 14 természetvédelmi területtel büszkélkedhet. Egerhez legközelebb a Bükki Nemzeti Park található, amely 1977. január 1-től óvja különleges természeti értékeinket. Ám a parkon túl, Heves megye 30 településén a védett növények 42 százaléka található. Elsétálunk mellettük reggelente, vagy épp a munkahelyünk kertjét díszítik, csak észre kell vennünk az ezeket a jelző táblákat. A védetté nyilvánított növények háromnegyede Egerben, a belvárosban „bujkál”. De vajon tudjuk-e, hogy kik ők pontosan?

A városban 15 helyszínen 40 fa várja, hogy megcsodálja őket a „nagyközönség”. A 13. században az egri érsekség saját kertjeként, pontosabban vadasparkjaként gondozta a mai Érsekkertet. 1730-ban Erdődy Gábor Antal, majd Barkóczy Ferenc püspök megbízásából Hanzel Hugó tervezésével egy gyönyörű kertet alkotott meg, amit később fallal vettek körül. Az elkészült falak és az Eger-patak az akkori áradáskor nem várt problémákat okoztak, két méter magasságú vízoszlopok törtek fel.

A parkot 1919-ben nyitották meg a város polgárai számára. 1960-ban azonban a kert állapota jelentősen leromlott, így annak 68 százalékát rekonstruálni kellett. Megszűnt a mai Hotel Eger területén található sziklakert, vész pusztította a kert szilfáit. 1973-ban került az Érsekkertbe a tavi híd két kőpadjával, amely ma a legmegfelelőbb hely – feltéve, hogy nem félünk a békáktól – ha egy kis esti koncertre vágyunk. 

Az 1769-ben épült jezsuita kapu eredetileg egy szőlőskertet díszített, majd 1971-ben került jelenlegi helyére, az Érsekkertbe. A parkot két irányból egy-egy kapun át közelíthetjük meg. Az északi kapu 1768-ban, a nyugati kapu 1794-ben készült.

bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: heol.hu ,, 2014