0

A klímaváltozás hatása, a folyamatosan melegedő klíma, az egyre egyenlőtlenebb csapadékeloszlás főleg a gazdákat sújtja. 

Áder János köztársasági elnök az egyik podcast adásában ennek apropóján beszélgetett olyan borászokkal, akik több mint 20 éve foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és jól látják az éghajlatváltozás hatásait, amelyekre gyorsan kell reagálniuk: új területek és szőlőfajták kerülnek előtérbe a telepítéseknél, fejleszteni kell a technológiát, és nagyobb szerepet kap az ökológiai gazdálkodás – hangzott el az M1 kék bolygó című műsorában.

A klímaváltozás hatásait már mindannyian a bőrünkön érezzük. Hogy a változó éghajlat mekkora kihívásokat állít a borászok elé, arról beszélgetett a szakma két képviselőjével az egyik podcast adásában Áder János köztársasági elnök.

Mint hangsúlyozta, az egyéb ágazatok mellett gazdasági szempontból a borászat kiemelten fontos.

A borászat és a bortermelés jelentős értéket termel a világon, ez 360 milliárd dollár egy esztendőben, összehasonlításképpen a magyar GDP-nek a duplája. Tehát, komoly értékteremtésről beszélünk

–  mondta Áder János köztársasági elnök.

Hazánk a 15. legnagyobb bortermelő ország a világon, és míg régen a technológiai kihívások jelentették a legnagyobb feladatot, addig a mai borászoknak már a klímaváltozás hatásaira való minél gyorsabb reagálás okoz fejtörést.

A szőlőtermesztés, a szőlőültetvények telepítése és a várakozás, hogy milyen termést ad, és abból milyen bor lesz, komoly előrelátást igényel” – tette hozzá.

A tokaji és a szekszárdi vidék borászai is érzik a változást,

így minden évben ehhez alakítják a szüreteket is.

A borászok pechje az, hogy sem a természetet, sem az időt nem tudjuk változtatni. Mikor én Tokaj-Hegyaljára kerültem, akkor kabátban, vacogva szüreteltük a szőlőt, az aszú szemeket, 2018 például egy extrém meleg év volt, akkor már augusztus közepén leszedtük a muskotályt”   – emlékezett vissza Bodó Judit borász.

A meleg ugyan kifejezetten előnyös a szőlőnek, az évi csapadék egyre egyenlőtlenebb eloszlása viszont annál kevésbé. A tavalyi, 2020-as évben

az aszályos idő miatt a vártnál tíz százalékkal kevesebb szőlő termett.

Nem kérdés, hogy a következő években számos területen kell változtatniuk a borászoknak, így a jól bevált technikák és a termesztett fajták átgondolására lesz szükség.

Az alkalmazkodás az egyetlen lehetőség. Ha fel szeretnénk készülni a klímaváltozásra, akkor az új telepítések megválasztásában figyelnünk kell arra, hogy milyen kitettségű táblákat választunk – magyarázta.

Várhatóan a jövőben előtérbe kerülnek a szárazságtűrőbb szőlőfajták.

Emellett pedig az újonnan megjelenő kórokozókra, kártevőkre is reagálni kell. Ezen a területen egyre inkább a környezetbarát védekezés kerül előtérbe.

A Móri és az Etyek–Budai borvidéken már számos kisebb borászat átállt a természetközelibb gazdálkodásra.

Fontos, hogy a talajban az élőflórát ne öljük meg, a talajtakaró növényeket kaszáljuk le, a kaszálék maradjon ott, hogy újrahasznosuljon, és ne használjunk gyomirtó szereket” – részletezte Varga Máté borász.

Ebbe a szemléletbe beletartozik még a rovarhotelek és madárodúk kihelyezése,

valamint a szőlő közé talajtakaró növények vetése.

A fenntarthatóságot ugyancsak erősítik a borászatok azzal, ha termékeiket helyben értékesítik, csökkentve ezzel a szállításból adódó környezeti terhelést.

A címlapfotó illusztráció.

forrás: M1

Megjegyzés küldése

 
Top