0

Bélapátfalva a Bükk-hegység egyik vonzó kisvárosa: a vadregényes tájjal körbeölelt település az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén terül el az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a magyar sziklaparadicsomnak is nevezett 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál.

A város határában fut a Recska-patak.



A Bél-kő lábánál, a Háromkút forrás mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. 

A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség, mely sok turistát vonz.

Ha pedig a kirándulók Bélapátfalvára érkeznek, biztosan nem hagyják ki a Bükk alighanem legromantikusabb tavát, az erdőkkel körülvett Gyári tavat, mely igazi felüdülést jelent a megfáradt vándornak. A horgászásra és strandolásra is alkalmas tó körül kijelölt tűzrakó helyek invitálnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk is a Lóczi-forrás kristálytiszta vizéből.




Környezet:

A BÉLHÁROMKÚTI APÁTSÁG

A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van az Áldozókő és a Hamuhegy, amely azt jelezheti, hogy itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett, amelyet a nép a kereszténység felvétele után is nagy számban látogathatott. A források vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak.


II. Kilit egri püspök 1232- ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, amelynek kereszt alakú, román stílusú temploma, az altemplommal együtt máig fennáll. A templom a középkorban már búcsú- járó hely volt. A kolostor a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el. Elenyészett búcsújárása is, amely csak az 1700-as években éledt újjá.

Sajó-völgyiek, gömöri, borsodi és hevesi falvak népe járt és jár ide. Búcsú napján a három forrás közül a legnagyobbat mindig megáldotta a pap.


A hely kultuszában egymásra épül a Szentháromság és Mária tisztelete.

Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15-én) van. Kisebb tömegeket vonzó búcsúját a Szentháromság vasárnap előtti szombaton tartják.


A volt cisztercita apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Főoltárán Mária mennybevitelét ábrázoló kép látható. 


Az Árpád-kori szentek ősi tiszteiének hírmondója itt a Szent Imre herceg fogadalmát bemutató barokk mellékoltár kép, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Érdemes megtekintenünk a falu plébániatemplomát, amely Szent István király tiszteletére épült 1816-ban. A plébánia XVIII. századi barokk épület.

GILITKA KÁPOLNA

Akik Mária-ünnepeken fölkeresik az ősi Nagyboldogasszonyról elnevezett ciszterci kegytemplomot Bélapátfalván, ne mulasszák el búcsújárásuk alkalmával vagy Szent Anna asszony ünneplésével kapcsolatosan (július utolsó vasárnapja) fölkeresni a Gilitka-kápolnát, mely Szűz Mária édesanyjának emlékére épült a Gilitka völgyében, 1750-ben. 

A völgy nevét egy Kilit nevű püspökről kapta, és a Gilitka szó ennek becéző, népies változata. Szent Anna tisztelete ebben a körben 1750 táján honosodott meg ezen a vidéken a szerencsés szülés és a helyes gyermeknevelés példaképeként.

Napjainkban is, mint régen, Bélapátfalva és a hozzá tartozó falvak népe Szent Anna napján körmenetileg vonul ki a kedves, kápolnához, és itt szentmisén vesz részt és szentbeszéd által buzdul a Szent követésére. Ezentúl a kirándulási idényben hívők és turisták is szívesen jönnek Szent Anna kápolnájához. Imákkal és virágokkal köszöntik a Szeplőtelen Szűz Édesanyját, Urunk Nagyanyját.
Itt az erdő mélyén minden, de minden imára hangolja az ide érkezőket! Az oltárképen Szent Anna a gyermek Máriát tartja jobbjával, aki a bal térdére fektetett nyitott könyvét fogja (Biblia!), míg balját az imádkozó Mária bal vállán nyugtatja.

Szilvásvárad:

Ha az ember Szilvásváradon nő fel, sokáig fel sem tudja fogni milyen kiváltságait élvezi az életnek. És ha az "ez" az élet másfelé szólítja innen, haza-hazatérve megérti mitől válik lelkileg gazdagabbá az, aki a világ egy-egy ilyen csodálatos vidékét meglátogatja, megismeri és megszereti. Kevés olyan település akad, amely kis méretével ellentétben oly sok ajándékát őrzi a természetnek és az emberi szellemnek, mint Szilvásvárad. 

Elég ráérősen sétálgatni a falu utcáin, a kiránduló akaratlanul is belebotlik a lipicai fogatok valamelyikébe, s ha mégsem, a lovas tanyát, a Lovas Múzeumot felkeresve bepillanthat a lipicai lovak világába s gyönyörködhet bennük. A kastélykertben pihenve felelevenednek azok az idők, mikor lovas kocsijukon parádéztak a grófok. Erről tanúskodik a gyönyörű park, a tó, melynek a vize a vízimalmot hajtotta. Mesélnek az öreg gesztenyefák amik a kocsiutakat őrizték a széltől és a napfénytől. S még többet mesél a szilvásiak lelkéről a ritkaságszámba menő református Kerektemplom, amit az egykori "szilvásiak" építettek verítékes munkájukkal. Számos épen maradt parasztház közül szép példája a térség népi építészetének az Orbánház melyben ma múzeum működik.

Ha barangolása közben megéhezett, megkóstolhatja a híres sült pisztrángot, ami a Szalajka-völgy ezüstös, tiszta vizében nevelkedik. S így jóllakottan felszállhat az erdei kisvasútra, ahol kellemes perceket tölthet a sűrű erdei úton vágott síneken, míg az Erdei Vasút végállomásához a nagy tisztáshoz ér. Itt kipihenheti fáradalmait, megcsodálhatja a csodálatos Fátyolvízesést, vagy útnak indulhat az Istállóskői ősemberbarlanghoz a kanyargós hegyi gyalogúton. 

Gyalogosan hazafelé betérhet a szabadtéri Erdei Múzeumba s megfigyelheti az egykori erdei munkások életét. Megismerkedhet a fakitermelés, faszénégetés, vasgyártás egykoron használt szerszámaival, eszközeivel. Gyönyörködhet a Szalajka-völgyben, s közben végig kíséri útját a Szalajka patak, sok-sok halastó társaságában. Megismerkedhet az erdő minden lakójával, amit csak szem képes észrevenni.

Tegye meg ezt a kirándulást. Még ha nem is egy helyi szilvási szentimentalizmusával , tegye örömmel, érdeklődéssel s ez a mesés vidék nem fogja engedni, hogy "üres kézzel" térjen haza. 

fotó: Vadál Tamás

Forrás: http://www.vandorhorgasz.hu

Megjegyzés küldése

 
Top