A kuruc csapatok közel másfél évnyi ostrom és blokád után 1705. január 2-án foglalták el a várat és a várost.
A Felvidékről érkező 𝑹𝒂́𝒌𝒐́𝒄𝒛𝒊 𝟏𝟕𝟎𝟓 . 𝐟𝐞𝐛𝐫𝐮𝐚́𝐫 𝟐𝟖-𝐚́𝐧 vonult be Egerbe. A város díszes ünnepséggel fogadta. A Szent Miklós-kapunál (más néven Rác-kapu) Telekessy István püspök a megyei tisztikarral és nemességgel, a város népe és az egész papság élén várta és üdvözölte a 𝒇𝒆𝒋𝒆𝒅𝒆𝒍𝒎𝒆𝒕.
A püspök átadta neki a város kulcsait, majd az Egri vár falairól dörgő ágyúzás és zene mellett, a nép ujjongó lelkesedése közepette templomba vonultak, ahol Te Deumot énekeltek.
A fejedelem 1705. június 18-ig tartózkodott városunkban. Itt töltött 112 napja a kuruc szabadságharc legkiemelkedőbb időszaka. 𝑬𝒈𝒆𝒓 lett akkor, ahogy Rákóczi mondta, 𝒂𝒛 𝒐𝒓𝒔𝒛𝒂́𝒈 𝒌𝒐̈𝒛𝒆𝒑𝒆, 𝒂 𝒇𝒆𝒍𝒔𝒛𝒂𝒃𝒂𝒅𝒖𝒍𝒕 𝒐𝒓𝒔𝒛𝒂́𝒈 𝒌𝒐̈𝒛𝒑𝒐𝒏𝒕𝒋𝒂. Itt, Egerben bontakozott ki teljes fényében a fejedelmi udvar. Később többször is visszatért. Munkácson kívül legszívesebben itt tartózkodott. Vonzerőt jelentett számára a török időkből fennmaradt fürdők. Orvosai tanácsára többször felkereste a gyógyhatású meleg forrásokat.
Az eseményt a mai Ráckapu téren, a 3-as sz. iskola (az egykori Orsolyita zárda és iskola) falán emléktábla őrzi. A fejedelem egri bevonulásának kultusza a 20. századi művészeket is megihlette. Ezek közül egy, a nagyközönség által ritkán látott alkotást, 𝑲𝒂́𝒕𝒂𝒊 𝑴𝒊𝒉𝒂́𝒍𝒚 egri festő akvarelljét mutatjuk be.
forrás: Egri Vár, facebook
Megjegyzés küldése