Barkóczy utca a Károlyváros első jelentős utcája

Napjainkban a Barkóczy utca a Törvényház utcát és a Csiky Sándor utcát összekötő észak-déli irányú utca, amely párhuzamosan fut a Vörösmarty utcával.

Ez volt az Eszterházy Károly püspök által az akkori kaszálók helyén kimért Civitas Carolina, a Károlyváros első jelentős utcája.

Korábban a Hatvani hóstya egyik utcáját hívták Barkóczy utcának, azt, amely a mai Hadnagy út felső, az Eger-patak hídjától nyugatra eső szakaszának felelt meg. Ezt a Barkóczy utcát később a magyar munkásmozgalom egyik alakjáról, Dr. Münnich Ferencről nevezték el.

Ugyanebben az időben a jelenlegi Barkóczy utcát Beloiannisz utcának hívták. A névadás Nikosz Beloiannisznak, a görögországi kommunista mozgalom mártírjának az emlékét idézi. A Barkóczy utca régebbi elnevezései: Györgyényi utca, Óvoda utca. A 19. század első felében Vásártérnek hívták.

Az utca déli részén található egykori vásárteret, majd Klebelsberg teret a 20. század első felében beépítették, ismertetését lásd. a Törvényház utcánál. Az utca nyugati oldalán álló házak között legdélebbre a neobarokk Törvényház áll. A Barkóczy utca 5. szám alatt található az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Iskolája.

Az ettől északra látható Földhivatal is neobarokk stílusú. Tervezőjük az 1920-as években Wälder Gyula. A velük szemben található buszpályaudvar 1967-ből való. A Barkóczy utcától keletre eső Kacsapartot lásd. a Bródy Sándor utcánál.

BARKÓCZY FERENC U. 7. SZ.
Sőtér-ház, régi óvoda
(lebontották)
Tulajdonosa 1782-től nemes Sőtér Antal postamester volt. A város 1861-ben megvásárolta a Györgyényi Ignác kanonok által alapított óvoda számára. Az 1964-es Műemlékjegyzékben még szerepel, utána lebontották. A ház a Barkóczy utca és a Rózsa Károly utca déli sarkán állt.

BARKÓCZY FERENC U. 9. SZ.
Hanyisz-Mártonffy-ház
A mai Barkóczy utca és a Rózsa Károly utca északi sarkán álló barokk épület. Ez az épület is szerepel az 1964-es Műemlékjegyzékben, jelzik azt is, hogy 1961-ben emeletet építettek rá. Hanyisz (Hanyicz) Miklós egri kőműves építette, 1782-ben már az ő tulajdonában volt. 1810-ben került a Mártonffy-család birtokába, majd 1951-ben állami tulajdonba. Az 1961-es bővítés Hevesi Sándor tervei alapján történt.

forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu