A ház a 18. század közepén épült, 1785-ben már nemes Koller Jánosné örököseinek birtokában van. 1800-1840 között nemes Halasy Márton tanácsos úr birtokolja, majd Halasy János. Ezután báró Reviczky Mária asszony lakja, de 1851-ben Holczer János megvásárolja a Halasy családtól.
A századforduló elején a Liptayak, Ringelhanok laktak itt. A házhoz istálló is tartozott és a telek hátsó részéről kijárat nyílt az Eger patakra.
A 19. század végén a Szigeti család birtokolta. A 20. század elején átépítették. Az utcai homlokzatán Immaculata-szobor látható, melyet Steinhauser József készített.
Eger, 1945. Kossuth Lajos utca 22. számú ház.
forrás: fortepan.hu
Kossuth Lajos utca rövid története
A középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasza, amely a Hatvani-kapunál lépett a városba és kelet felé – az Eger vizén álló hídon át – a vár nyugati kapujához érkezett.
A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles, műemlékekben gazdag utca. Több neve is volt. A 18. század közepén Hatvani utca, majd Urak utcája, ezután Barátok utcája néven volt ismeretes. Utóbbi elnevezés a ferences rendi barátok templomára és kolostorára utalt. Nevezték még Hosszúpince utcának 1802-ben, majd a Kaszárnya utca nevet viselte, mivel a 19. század közepén a mai Butler-ház kaszárnyaként működött.
Káptalan utca volt a neve 1945-ig, mert itt voltak a kanonokok rezidenciái. Ebben az utcában volt a Barátok hídja is, egy 1787-es összeírás szerint a patakon túli részt Baráthíd utcának nevezték. Nevezték régen Császár és Hatvani belső utcának is. A felszabadulás után a Vörös Hadsereg útja nevet viselte, majd rövid ideig Ifjúság útja volt a neve. Ma már Kossuth Lajos emlékét idézi az utcanév.
A Kossuth utca történetéhez szorosan hozzátartozik az Eger-patak fölött átívelő híd története is. E helyen a középkorban és a török időkben is híd állott, de hogy milyen és mikor pusztult el, nem tudjuk biztosan. Forrásainkban már kőhidat említenek itt, a barokk kori feltehetően a Giovanni Battista Carlone által épített piactéri, úgynevezett Minoriták hídjával egy időben keletkezett.
Az 1787. évi összeírás szerint „itten vagyon Eger patak, amely hasítja egész Eger várost. Azon kőhíd sz. Lőrinc és sz. Sebestyén képeivel megékesítve.” Ez a szobordíszes híd az 1813. évi árvízkor ledőlt, 1815-ben újjáépítteti a város Zwenger József egri kőművesmesterrel, aki „építi a hidat az Oroszlán vendéglőnél és a Farkasvölgyben.” Az 1944-ben a visszavonuló német hadsereg által felrobbantott híd azonos volt a „Czwenger József kőmíves mester” aláírású hídtervvel.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése