0

Nemcsak az egri és az észak-magyarországi borvidékek, hanem a teljes hazai szőlő-bor ágazat fejlődését segíti a „Szőlő-bor kutatás-fejlesztési kiválósági központ létrehozása” című, GINOP-2.3.2-15-2016-00061 számú projekt. 

Az 1,382 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével megvalósuló programban az Eszterházy Károly Egyetem és az Agrártudományi Kutatóközpont kutatói az ágazat legfontosabb kérdéseire adnak válaszokat.

A szőlészeti-borászati oktatásnak és kutatásnak évszázados hagyománya van Egerben, s e munka új lendületet kapott a 2017-ben indult projekttel, amely során hiánypótló, a gyakorlatban is hasznosítható kutatások valósulnak meg. 

A projekt egyik alappillére négy régi magyar szőlőfajta, a Kékfrankos, a Furmint, a Leányka és a Kadarka klónjaira épül. A létrehozott kísérleti szőlőültetvényekről elkészült borok analitikai paramétereiből komplex adatbázis épül, amely révén e fajtákat a jövőben mind nagyobb arányban lehet bevonni a minőségi bortermelésbe, de az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra is keresik a válaszokat a szakemberek. A cél, hogy egy olyan gyűjtemény, szőlőgénbank álljon rendelkezésre, amelyből a kutatók javaslata alapján a termelők a megváltozott körülményekhez igazodva is a termőhely jellegzetességeit és az egri sajátosságokat megjeleníteni képes csúcsborokat készíthetnek.  

A projekt másik pillére a hordó és a bor viszonyát veszi górcső alá: laboratóriumi és érzékszervi módszerekkel vizsgálják a különböző érlelésű, pörkölésű és szálszerkezetű faanyagokból a hordós érlelés során kioldódó vegyületeket, kutatva egyebek között a megfelelő – a bor stílusát és a borász elképzelését támogató – hordó-bor párosításokat. 

A növényvédelem területén a termésbiztonságot veszélyeztető fertőzések és a kártevők kerültek a kutatások fókuszába. A cél a többi között a szőlőmolyok, a pettyesszárnyú muslica, a harlekinkatica és más inváziós növénykártevők, valamint a lisztharmat, peronoszpóra, szürke- és feketerothadás, tőkeelhalás betegség által okozott károk mérséklése. Jóllehet e fertőzések és kártevők az esetek többségében nem pusztítják el a megbetegített szőlőnövényeket, „csupán” terméscsökkenést és minőségromlást okoznak, gazdasági szempontból mégis a legjelentősebb károkat okozó növényvédelmi problémák közé tartoznak, amelyekre hatékony választ adnak a projekt kutatásainak eredményei. Korábban nem ismert vegyszermentes védekezési módszereket dolgoztak ki a szakemberek, de mértékadó kutatások zajlanak a kórokozók vegyszerekkel szembeni ellenálló-képességének kezelésére. Nem véletlen, hogy a legtöbb, nemzetközileg is elismert publikáció e témakörben jelent meg. A munka során új fajokat, kórokozókat azonosítottak a kutatók, s fontos eredményt értek el egyebek között a tekintetben, hogyan előzhetők meg a – hagyományos eljárással nem kezelhető – tőkebetegségek.  

Fontos eredményeket publikáltak a szakemberek a közelmúltban a botritizálódás folyamatának vizsgálatáról, meghatározva azokat a paramétereket, amelyek pontosan le tudják írni egy aszúbogyó kialakulásának folyamatát. A munka jelentősége egyebek között az, hogy a feltárt eredmények segítenek a borászoknak – az aszúbogyók vizsgálatával – a legoptimálisabb szüreti időpont megválasztásában. 

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A címlapfotó illusztráció.

Megjegyzés küldése

 
Top