A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. A vár pedig a leghíresebb a magyar történelemben.
Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült.
Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században - a reneszánsz korban - élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették.
A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen.
A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.
Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, földalatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit.
A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett programokkal is igyekeznek feleleveníteni.
fotó: Tuza Ráduly Marianna
forrás: kirandulastervezo.hu, Origo.hu, 2008
Megjegyzés küldése