Aki valaha olvasta az Egri csillagokat, az biztosan kedvet kap az egri vár felfedezésére, de ha fogalmunk sincs arról, ki volt Jumurdzsák, akkor is megéri felkerekedni Egerbe egy kreatív élményekkel kecsegtető, barangolós várlátogatásra.
Népek, hadak országútján
A longobárdok történetírója, Pál deák feljegyzése szerin az első vár építését a gepidák kezdték meg, akik a 6. század közepén érkeztek az egykori Pannónia területére. Őket később az avarok igázták le, akik a várat feltehetőleg földvárrá alakították át. Egyes kutatók véleménye szerint a honfoglaláskor mélyen a földben fekvő vár falainak vastagsága legalább két méter volt, négy bejárattal, kör alaprajzú bástyákkal. Ezt a várat később újjáépítették, és Szent István király idejében feltehetőleg erődítmény védte a püspöki palotát és az egri székesegyház épületeit.
Az épület azonban nem élte túl a tatár dúlást: 1241-ben az idegen hadak a várossal együtt elpusztították. Más szakemberek véleménye szerint Egernek a tatár pusztítás előtt nem volt vára. IV. Béla csak a tatárok elvonulása után adott engedélyt Lambert püspöknek az építkezésre, amely a 13. század végére befejeződött, de a kunok újra feldúlták az épületet. A várat először a 14. század végén említi egy korabeli oklevél, amelyben püspöki várként szerepel, míg a15. század elejéről egy bizonyos Sebestyénről adnak hírt a krónikák, aki a vár hadnagyaként teljesített szolgálatot.
Személyes tragédiák árnyékában
A vár a későbbi századokban többször gazdát cserélt. Az első fontos építkezés Varkoch Tamás várkapitány nevéhez fűződik, aki Az 1540-es évek elején Alessandro da Vedano tervei alapján látott hozzá a vár csinosításához. A Szép-bástyán megépült a Töltés vagy Szentély-bástya, illetve tőle nem messze a Sándor-bástya. A várat várárokkal szelték ketté. Elkészült a déli falon lévő új kaput védő Varkoch-torony, az észak-nyugati sarokban a Tömlöc-bástya, és a nyugati oldal kivételével az elővédmű.
A vár további bővítését a legendás várkapitány, Dobó István kezdeményezte, aki a vár nyugati oldalán megépíttette többek között a híres Dobó-bástyát. A vár Gárdonyi Géza által megörökített híres ostroma 1552. szeptember 11-én kezdődött. A mindössze kétezer fős várvédő csapat hősiesen küzdött a harmincszoros török túlerővel szemben, akik végül 39 nap eredménytelen ostrom után feladták a küzdelmet. Dobót – akit alaptalan vádakkal az ostrom után négy évvel börtönbe zártak, majd a szökése után felségsértéssel vádoltak meg – a regény egyik népszerű figurája, Bornemissza Gergely követte a várkapitányságban, aki nemcsak a regény lapjain bizonyította rátermettségét: rögtön hozzálátott a vár helyreállításához.
A munkát azonban nem tudta befejezni: egy meggondolatlan ütközetben Eger mellett a törökök elfogták, és Konstaninápolyba hurcolták, ahol Ahmed basa bosszúból felakasztatta. A 16. században külföldi mesterek bevonásával elkészült például a Gergely-bástya, megépültek az aknafigyelő folyosók, a vár kazamatái, az ágyútermek és az ún. Setét-kapu.
Tudtad?bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: travelzona.hu
A várvédők győzelmét a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg először históriás énekében.
A Gárdonyi Géza regényéből készült Egri csillagok című film csatajeleneteit a Pilisborosjenő környéki hegyekben forgatták. Ma is itt áll az egykori díszletvár. A film rendezője Várkonyi Zoltán volt.
Az Egri csillagok az egyik legnézettebb film Magyarországon. Kb. 18 millió ember vásárolt rá jegyet a mozikban.
Az egyik legnépszerűbb magyar regényt 18 nyelvre fordították le, és Törökországban is nagyon kedvelik.
Megjegyzés küldése